Nem fogadjuk el az üzeneteket

    Nem fogadjuk el az üzeneteket

 

„A bölcsesség kezdete az Úrnak a félelme, ám a balgák megvetik a bölcsességet és az intést.” (Péld 1,7)

 

„Hangosan kiált az utcán a bölcsesség és a tereken is felemeli hangját. Kiabál a lármás utcáknak elején, szót emel a kapuk nyílásánál, a városban. Meddig kedvelitek, ó, ti éretlenek, az éretlenséget, ó, ti szemtelenek, a pimasz fecsegést? Meddig gyűlölik az észt az esztelenek? Hallgassatok korholó szavamra! Kiöntöm előttetek egész lelkemet, és a szavaimat elétek tárom: Mert amikor hívtalak benneteket, nem jöttetek, oda sem néztetek, amikor a kezemet nyújtottam; semmibe vettétek minden tanácsomat, és a feddésemmel mit sem törődtetek. Ezért most én is nevetek bajotokon, gúnyolódom, ha hatalmába kerít titeket a rettegés, ha rátok tör a félelem, mint a zivatar, ha szélvihar módján közeleg romlástok, ha utolér az ínség és a szorongattatás. Akkor hívnak, de én nem felelek, akkor keresnek, de nem találnak. Mivel gyűlöletes volt előttük a belátás, és az Úr félelmét kevésre becsülték, mivel elvetették a tanácsomat, és a korholásomat megvetették, azért most csak egyék tetteik gyümölcsét, lakjanak jól azzal, amit kiterveltek. A balgákra pusztulást hoz elpártolásuk, jómódjuk tönkreteszi a bolondokat. De aki rám hallgat, biztonságban élhet, nyugodt lehet, nem kell ret­tegnie bajtól. (Péld 1,20-33)

 

„Ne hárítsd el fiam, az Úr intelmét, és ne állj ellen a dorgálásának. Az Úr megfeddi azt, akit szeret, mint apa a fiát, akinek jót akar.” (Péld 3, 11-12)

 

„Menj, mondd meg ennek a népnek: Hallván halljatok, de ne értsetek, látván lássatok, de ne fogjátok föl. Tedd érzéketlenné e nép szívét, süketté a fülét és kösd be a szemét, hogy ne lásson a szemével, ne halljon a fülével, és ne értsen a szívével, s így ne térjen meg és ne gyógyuljon meg.” (Iz 7,9-10)

 

„Bizony, lázongó nép ez, hazug fiak, olyan fiak, akik nem akarnak az Úr szavára hallgatni. A látnokoknak azt mondják: „Ne lássatok!” A prófétáknak meg: „Ne jövendöljetek nekünk igazat! Mondjatok inkább hízelgő dolgokat, prófétáljatok csalárdságokat. Térjetek le az útról, hagyjátok el az ösvényt, s hagyjatok nekünk békét Izrael Szentjével.” (Iz 30,9-11)

 

„Vajon szembeszállhat-e az agyag a fazekassal? És mondhatja-e a mű alkotójának: „Nem te csináltál!” Vagy a fazék a fazekasnak: „Nincsen eszed?” (Iz 30,16)

 

„Ki adott tanácsot az Úr lelkének, és mint tanácsadó, ki látta el útmutatással? Kit kért meg rá, hogy ossza meg vele a bölcsességet, ki tanította meg a helyes útra, és ki mutatta meg neki az okosság ösvényét?” (Iz 40,13-14)

 

„Így szólt az Úr, a te Megváltód, aki anyád méhében alkotott: Én vagyok az Úr, a mindenség teremtője, én terjesztettem ki az egeket egyedül, és amikor a földet megformáltam, nem volt szükségem segítségre.” (Iz 44,24)

 

„Perbe szállhat-e alkotójával a cserép a föld cserepei közül? Mondhatja-e az agyag megmunkálójának: „Mit csinálsz?” És a mű: „Milyen ügyetlen vagy!” Jaj annak, aki azt mondja apjának: „Miért nemzel?” És az asszonynak: „Miért szülsz?” Ezt mondja az Úr, Izrael Szentje és Teremtője: „Rátok tartozik-e, hogy gyermekeim jövője felől kérdezzetek, vagy hogy meghatározzátok: mit tegyen kezem?” (Iz 45,9-11)

 

„Kivel vethettek egybe, és kivel mérhettek össze? Ki mellé állíthattok oda, kihez hasonlíthattok?” (Iz 46,5)

 

„Keressétek az Urat, amíg megtaláljátok, hívjátok segítségül, amíg közel van! Hagyja el útját a gonosz, és gondolatait a bűnös; térjen vissza az Úrhoz, mert megkönyörül rajta, Istenünkhöz, mert bőkezű a megbocsátásban. Hiszen az én gondolataim nem a ti gondolataitok, és az én útjaim nem a ti útjaitok – mondja az Úr. Igen, amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én útjaim a ti útjaitoknál, az én gondolataim – a ti gondolataitoknál.” (Iz 55,6-9)

 

„Amint az eső és a hó lehull az égből és nem tér oda vissza, hanem megöntözi a földet, és termővé, gyümölcsözővé teszi, hogy magot adjon a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek, éppen úgy lesz a szavammal is, amely ajkamról fakad. Nem tér vissza hozzám eredménytelenül, hanem végbeviszi akaratomat, és eléri, amiért küldtem.” (Iz 55,10-11)

 

„Hiszen az én gondolataim nem a ti gondolataitok, és az én útjaim nem a ti útjaitok – mondja az Úr.” (Iz 56,8)

 

„A saját útjaikat választották, és a lelkük utálatos dolgokban gyönyörködött. Ezért én is megcsúfolásukat választom, és rájuk hozom azt, amitől rettegnek. Mert felhangzott hívó szavam, de senki sem válaszolt; szóltam, de senki nem hallgatott rám. Azt tették, ami gonosznak számít a szememben; és ami nekem nem tetszik, azt választották.” (Iz 66,3-4)

 

„Azért beszélek nekik példabeszédekben, mert van ugyan szemük, de nem látnak, van ugyan fülük, de nem hallanak. Beteljesedett rajtuk Izajás próféta jövendölése, mely így szól:

Hallván hallotok, de nem értetek, nézvén néztek, de nem láttok. Megkérgesedett e népnek a szíve. Nehezen hallanak a fülükre, a szemüket meg behunyták, hogy szemükkel ne lássanak, fülükkel ne halljanak, s szívükkel ne értsenek, nehogy bűnbánatot tartsanak, és meggyógyítsam őket.” (Mt 13,15)

 

„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen. Nem azért küldte el Isten a Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvösséget szerezzen a világnak. Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, aki azonban nem hisz, már ítéletet vont magára, mert nem hitt az Isten egyszülött Fiában. Ez az ítélet: a világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert tetteik gonoszak voltak. Mert mindenki, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot, s nem megy a világosságra, nehogy kiderüljenek a tettei. Aki ellenben az igazsághoz szabja tetteit, a világosságra megy, hadd derüljön fény a tetteire, amelyeket az Istenben vitt végbe.” (Jn 3,16-21)

 

„Ó, az Isten gazdagságának, bölcsességének és ismeretének mélysége! Mennyire beláthatatlanok az ő ítéletei és kifürkészhetetlenek az ő utjai. Mert „ki ismerte az Úr elméjét, vagy ki az, aki tanácsot adott neki? Ki adott neki kölcsön, hogy visszakövetelhetné tőle?” (Róm 11,33-35)

 

„A testi ember nem fogja fel, ami az Isten Lelkéből ered. Balgaságnak tartja, s nem képes megérteni, mert lelkileg kellene megítélnie. A lelki ember azonban mindent megítél, maga azonban senki ítéletét nem vonja magára. „Hiszen ki látta át Isten gondolatait, hogy oktatná őt?” Mi azonban birtokában vagyunk Krisztus gondolatainak.” (1Kor 2,14-16)

 

„Ne oltsátok ki a Lelket, s a prófétai beszédet ne vessétek meg. Vizsgáljatok felül mindent, a jót tartsátok meg.” (1Tessz 5,19-21)

 

„Vigyázzatok, ne utasítsátok vissza azt, aki hozzátok szól. Mert ha azok sem menekültek meg, akik a földön szólót elutasították, mi még kevésbé fogunk megmenekülni, ha elfordulunk attól, aki az égből szól hozzánk. Hangja akkor a földet rendítette meg, most pedig ezt ígéri: „Még egyszer megrendítem, de nemcsak a földet, hanem az eget is.” Ez a „még egyszer” annak az átalakulását jelenti, ami mint teremtett dolog megrendíthető, hogy azután megmaradjon az, ami változhatatlan. Így tehát mi, akik rendíthetetlen országot kaptunk hazánkul, legyünk hálásak, s szolgáljunk az Istennek, neki tetsző módon, tisztelettel és félelemmel. Mert a mi Istenünk emésztő tűz.” (Zsid 12,25-29)

 

*

 

1941.ç 1979. Jácinta. (Fatima-2) 109.

Idefigyelj! Tudod, hogy az Üdvözítő szomorú, mert a Szűzanya azt mondta, hogy az emberek többé ne bántsák meg, hiszen annyira megbántották már. És senki sem fogadja meg a figyelmeztetést, továbbra is ugyanazokat a bűnöket követik el.

 

1945. Jézus. (Mária Szíve-1) 36.

Azt akarom, hogy mind az én kijelentéseimet, mind Legszentebb Anyáméit, amennyire csak lehet, mások is megismerjék. Az emberiség nagy része örömmel fogja azokat hallani, de sokan lesznek, akik visszautasítják ezt a kegyelmet. Csak kevesen hallgattak Legszentebb Anyámra Fatimában és Rám…

 

1946. Greta, Jézus. (Heede-1) 13.

Greta: Kedves Üdvözítő, nem hisznek abban, amit mondtál.

Jézus: Imádkoznod kell ezekért, sokat kell imádkoznod. Nem szabad ezért neheztelned, mert nem tudják, mit tesznek ezzel. De jaj azoknak, akik ítéletet mondanak felőle, mielőtt kellőképpen tudakozódtak volna.

Greta: De kedves Üdvözítő, nem fáj az mégis Neked?

Jézus: Az ő szavaik sokak pusztulására szolgálnak, és ez által sokan visszatartják a kegyelmeket, amelyeket az embereknek akarok adni. De gondoskodok majd róla, hogy mondanivalóm érvényesüljön. Imádkozz sokat, hogy az emberek kellőképpen fogadják a kegyelmeket, és bűnbánatot tartsanak, hogy így visszavonhassam a büntetéstől kezemet.

 

1948. Szűzanya. (Kérizinen-1) 26.

Továbbítsa [a látnok lelki vezetője] késedelem nélkül püspökének mindazt, ami velem kapcsolatos ezen a helyen. Íme, ez már a harmadik hely húsz éven belül itt Bretagne-ban, ahol leszállok hozzátok kezemben kegyelmekkel, és nincs más kívánságom, mint hogy szétosszam. Szenvedek e közömbösség miatt, amelyet irányomban tanúsítanak.

 

1955. Szűzanya. (Kérizinen-1) 40-41.

Mondd meg a zarándokoknak, hogy örömet érzek bizalmuk, imáik és fáradozásaik miatt. Jöjjenek ide továbbra is zarándoklatokban! Elárasztom őket kegyelmeimmel, támogatom és megáldom mindazokat, akik megvédik jelenésem ügyét. Mennyire szenvedek papfiaim közömbössége miatt, akik nem teljesítik kívánságaimat. Megértem óvatosságukat, de keménységük összeszorítja Szívemet.

Igen, Isten sok szolgája nem veszi elég komolyan kéréseimet és Fiam kéréseit. Vajon időben tudatosul-e bennük figyelmeztetéseink végtelen súlyossága, amelyről az üzenetek teljes világossággal szólnak és napjaitokban időszerűbbek, mint valaha a múltban? Vajon segítenek-e nekünk a világ megmentésében kéréseink megvalósítása által? Vagy pedig az aggódó felhívások ellenére is hagyják, hogy a világban uralkodó zavarban minden elpusztuljon?

Az elszabadult pokol utolsó erőfeszítését teszi a megváltás műve ellen. A keresztény országokban kihal a hit. Az istentagadás elmerüléssel fenyegeti a világot. Ezek legyőzésére Fiam, isteni Megváltótok, sürgős felhívásokkal lép közbe, hogy megmentse a lelkeket a kárhozattól és megvédje Egyházát, amelynek megígérte a végső győzelmet.

 

1956. Szűzanya. (Kérizinen-1) 46.

Nézzétek, úgy tűnik, hogy a béke már megszűnik a világon. Isten nemsokára gyakorolhatná jogait, szigorúan lesújtva a bűnös világra.

Már mily régóta figyelmeztettelek titeket! De ti nem törődtök figyelmeztetésemmel, bármilyen anyai is! Az aggodalom idején, ezekben a gyászos időkben értitek majd meg, ha majd megérzitek köztetek való jelenlétem csodáját.

 

1957. Szűzanya. (Kérizinen-1) 47.

Annyira szeretem a bűnösöket, hogy mindent megtettem megmentésükre. De ma jobban ellenállnak a kegyelemnek és az Ég felhívásának, mint bármikor.

Nem akarják felfogni sem figyelmeztetéseimet, sem könnyeimet, pedig ezek a jelek tanúsítják, hogy fájdalmas események várnak a világra, és hogy közel van a nagy szenvedések órája, ha az emberek nem térnek vissza Istenhez.

 

1959. Szűzanya. (Kérizinen-1) 55.

Megpróbáltatásaitok folytatódnak. A napok múlnak és megmarad ugyanaz a gond, mindig ugyanaz az aggodalom a jövő miatt. Méltán éreztek bizonyos nyugtalanságot, még sincs senkinek joga ahhoz, hogy elkeseredjék.

Ha a világot – minden vívmánya ellenére is – a pusztulás veszélye fenyegeti, vajon nem azért van ez, mert túl gyakran tagadja meg és űzi el Istenét? Még ellene is szegül, és azt hiszi, hogy olyan hatalmas, mint Ő. Szegény emberek! Az eget ugyan kihívhatják szerkezeteikkel, amelyeket a világűrbe küldenek, de Isten már jónéhányszor bebizonyította nekik, hogy Ő a csillagok és a Nap Ura.

Vajon nem azért fenyeget a pusztulás, mert gyermekeim többsége elfordítja a fejét, hogy ne hallja hangomat? Óvatosság – mondják sokan. NEM! Ez nem óvatosság, hanem közömbösség, amely megbénítja az isteni irgalmasságot és fellobbantja igazságos haragját.

 

1961. Szűzanya. (Kérizinen-1)

65.

Isten – akinek bölcsessége nem változik – engedi meg látogatásaimat a Földön. Mily szomorúság azt éreznem, hogy hiába beszéltem! Könnyekkel a szememben!

Miért tűnik úgy, hogy a feledés fátyla akarja betakarni ezt a végtelen kegyelmet, amelyet eltévelyedett századotok kapott?

Tekintsétek megnyilvánulásaimat úgy, mint egy Máriás jelenések könyvét, mely teljes összhangban áll Szent János Jelenések könyvével. Bár szavaim jogos félelemmel és rettegéssel töltenek el benneteket a jövőt illetően, mindenekelőtt vigasztalni és erősíteni akarlak titeket. Terjesztésük a felebaráti szeretet cselekedete, mert ha az emberek rövidesen megtérnek, elkerülik Isten haragját.

67.

Isten akarata szerint – hiszen az Ő dicsőségéről van szó – kérem, hogy ezen a helyen folytassák az imát és vezessenek ide zarándoklatokat! Ezt tudasd elöljáróiddal: kérd őket alázatosan isteni Fiam nevében, hogy oldják fel a tilalmat, mely oly sok viszályt és engedetlenséget okozott, sőt haragra és bírálatra indította a népet. Ez fájdalmasan megsértette Istent. Iránta való szeretetükben megengedhetik-e, hogy folytatódjanak e sérelmek?

Nem az a feladatuk, hogy hibáiddal és méltatlanságoddal foglalkozzanak – Isten irgalma ugyanis mindenki számára ugyanaz –, hanem, hogy engedjék Isten akaratát érvényesülni.

Ez a tilalom sok ezer ember hitét érintette érzékenyen, és sok lélek vesztét okozhatja. Ilyen súlyos körülmények láttán könyörögve kérem, adják vissza mindenkinek a jogos szabadságot. Akkor ebből a rosszból nagy jó származik majd, és isteni áldás száll az egyházmegyére.

 

1962. Szűzanya. (Kérizinen-1)

69-70.

Figyeljetek üzeneteimre és éljetek szerintük! Segítsenek nektek, hogy sok lélekben kifejlődjön az Isten végtelen irgalmába vetett teljes és szeretetteljes bizalom.

Nem, nem felejtelek el titeket. Sokan vannak azonban, akik elfelejtettek engem és elfelejtették Istent. Ez szívembe markol és innen ered a világ és a lelkek minden tragédiája.

Megismétlem nektek: Amit én keresek, az a ti üdvösségetek. Segíteni akarok nektek az oly közelről fenyegető veszély elhárításában, de ehhez szükségem van a ti közreműködésetekre.

Mennyire ajánlottam nektek az imát, a vezeklést és Szívünk tiszteletét! Az istentelen eszmék mindezeket elfeledtetik, megvetik és támadják. Szükséges, hogy ezek megmaradjanak az igaz keresztények ismertetőjeleként. Ma sokkal inkább szükséges, mint bármikor, hogy ebben az órában tanúsítsák a keresztény lelkületet, amikor egyedül az isteni segítségbe vetett reménység enyhítheti a félelmet a látóhatáron tornyosuló nagy felhők láttán.

A világ lángokban áll, az emberiség veszélyesen megoszlik. Vannak törtetők, akiket semmi sem állít meg. S ott vannak a megkínzottak és eltaposottak. A többi közömbös, szórakozik…

70.

Miért van ennyi gyűlölet? Ugye azért, mert azok, akiket hű keresztényeknek hívnak, megfeledkeznek a szeretet küldetéséről, arról, hogy a szeretetet tovább kell adniok másoknak. Ugye azért is, mert sok katolikus veszélyes álomba merül? Nemtörődömségbe, ami bizonyos mértékben a sátáni erőket segíti, amelyek ebben a döntő órában támadják Krisztus tanítását, és az emberiséget minden idők legnagyobb tragédiájába akarják taszítani.

Keresztények ébredjetek, legyetek apostolok! Az apostol nem zárkózik be egyéni, önző kis világába, hanem igyekszik messzire elvinni vallásos lelkének lángját. Megvilágosítja testvérei lelkét Isten kinyilatkoztatott igazságával, és megerősíti őket parancsolatainak gyakorlásában. A felebaráti szeretet gyakorlásával tanúskodik Krisztus iránti szeretetéről.

 

1963. Jézus. (Kérizinen-1) 84.

Miért ily közömbösek teremtményeim? Mert nem ismernek engem! Nem tudják, milyen jó vagyok, és mennyire szeretem őket. Szeretetem oly nagy irántuk, hogy alig bírom szívemben tartani. Hasonló a végtelen Óceánhoz, amelynek hullámai erőteljesen ostromolják a gátakat, hogy áttörjék.

Ennyire szeretem az embereket, és arra kényszerülök, hogy visszatartsam szeretetemet! Nem akarják elismerni, és nem akarják befogadni szeretetemet: ez üti szerető Szívemen a legnagyobb sebet.

 

1968. Jézus, Szűzanya. (Fűkereszt-1)

9.

J: Sok hívőt és felszenteltet megtéveszt a Sátán, és szent akaratom s a fűben lévő jelem ellen, sőt Szent Anyám jelenései ellen harcolnak. Nem jönnek hozzám, hogy ezen a szent helyen dicsőítsenek. Egy sem akarja közülük az ima és a vezeklés által megvigasztalni Szent Szívemet s Édesanyám Szeplőtelen Szívét. Miért csukjátok be isteni szeretetem és határtalan irgalmam kapuit? Tiszteljétek jobban Istent és a Szentlélek Szeplőtelen Jegyesét, az Istenanyát.

11.

Szűzanya: Erről a helyről akarom az egész világot figyelmeztetni, de szavaimat megvetik, és nem használják fel ennek a szent helynek a kegyelmeit. Fatimai jelenésem óta, ahol csak megjelenek, és mennyei üzeneteimet adom, visszautasítanak, kigúnyolnak, megvetnek és üldöznek. Ezen a szent helyen is ugyanezt teszik. A világ a pusztulás szélén áll. Szomorú, hogy a modern Egyház képviselőinek magatartása miatt nem tudom tovább megmenteni a szegény emberiséget. Hamarosan már el kell hagynom a világot. A nagy döntés közeledik! Az emberiség az atomháború szélén áll. Teljesítsétek Isten akaratát ezekben a szent dolgokban is! Tegyétek meg, amit mondok, és akkor béke lesz a Földön, s egy Akol lesz és egy Pásztor.

 

1968. Jézus. (Margit asszony-1) 348.

{Szolgám} Szenvedése az én vértanúságomnak a folytatása, amit ebben a süket és vak világban elviseltem. Ostorcsapással tudom majd csak észretéríteni?

Szeretetem mindent megpróbált… mindhiába.

Jaj azoknak a féleszűeknek, akik fittyet hánynak Isten szeretetének. Az okosság gyávasággá, a csend a felségsértés bűnévé válik.

Állást kell foglalni, vagy ellene, vagy mellette. Így válik el majd a jó mag a konkolytól.

 

1970. Jézus. (Enzo-1) 29.

Az Egyházban az üzeneteket régebben örömmel fogadták, most azonban vádolnak és megvetnek engem. Szívemet feláldozom, hogy a Sátán szolgaságából, a bűnből megmentsem lelketeket. Nem kellene nektek is nagylelkűen válaszolni az Atya kéréseire, és az emberfélelmet legyőzve szenvedést, megaláztatást vállalni azért, hogy legyőzzük a rosszat? Nem keresem az olyan emberek segítségét, akikben nincs felebaráti szeretet, mert elvárom, hogy a mennyei Atya parancsait kövessétek. Nem nekem kellene titeket keresni, hanem nektek kellene Engem keresni, ha helyet akartok az egész emberiségért lángoló Szívemben.

 

1971. Író. (A turzovkai jelenések-1) 44-46.

A La Salette-i üzenettel jó ideig nem törődtek az emberek. Csak akkor tértek észre, amikor a benne megígért büntetések kezdtek bekövetkezni, és néhány éven belül egymillió ember halt éhen Európában.

Úgy látszik, hogy mind az első, mind a második világháború elkerülhető lett volna, ha Szent X. Pius pápa és XI. Pius pápa felajánlották volna a világot Mária Fájdalmas és Szeplőtelen Szívének, amint ezt tőlük Petit Bertán és Lúcián keresztül Isten kérte. Oroszország pedig már megtért volna, ha a pápa, a világ püspökeivel egyesülve, felajánlotta volna a világot, amint ezt szintén Lúcián keresztül kérte a Szűzanya. Isten azonban megengedte, hogy ők ne fogják fel a kérés fontosságát és isteni eredetét.

Mivel a világ – Portugáliát kivéve – nem teljesítette a Szűzanya kéréseit, amelyeket Fatimában adott tudtunkra, pontosan bekövetkeztek a megígért büntetések:

„Ha kéréseimet nem teljesítik, – mondta a Szűzanya –, Oroszország az egész világon el fogja terjeszteni tévelyeit, háborúkat és egyházüldözést támaszt. A jók vértanúhalált halnak, a Szentatya sokat fog szenvedni, és több nemzet megsemmisül.” Az orosz megszállás következtében több állam elvesztette nemzeti függetlenségét, de lehetségesnek tartják a hozzáértők, hogy a jövőben még teljesebben el fognak pusztulni egyes nemzetek a természeti csapások és háborúk következtében.

A hitetlenkedés és közömbösség legszomorúbb következményei azonban nem a földi csapások, hanem az, hogy a Szűzanya szavai szerint: „… sok lélek elkárhozik, mert nincs aki áldozatot hozzon és imádkozzék értük.” (Fatima)

Mussolini nem hallgatott az Aiello Helénen keresztül kapott égi üzenetre, s bekövetkeztek a számára megígért személyi büntetések. Olaszország belekeveredett a második világháborúba, és szörnyű károkat szenvedett.

Mindez teljesen megfelel annak, amit már a Szentírásban olvasunk azokról, akik visszautasítják az Úr Jézus hírnökeit, vagy Őt magát.

Jézus ezt mondta a 72 tanítványnak, akiket maga előtt küldött, hogy érkezését bejelentsék: „Ha pedig valamelyik városba megérkeztek és nem látnak szívesen titeket, menjetek ki az utcára és mondjátok: Még a port is lerázzuk, ami várostokon a lábunkra tapadt… Bizony mondom nektek, Szodoma sorsa könnyebb lesz azon a napon, mint azé a városé.” (Luk 10, 10-12) Hasonlóképpen járnak az apostolok visszautasítói. (Mt 13, 15)

Azokról a városokról pedig, amelyekben sok csodát tett Jézus és mégsem tértek meg, így szólt: „Jaj neked, Korozain! Jaj neked, Betszaida! Mert ha Tiruszban és Szidonban történtek volna a bennetek végbement csodák, már rég zsákban és hamuban tartottak volna bűnbánatot. Ezért Tirusznak és Szidonnak tűrhetőbb sorsa lesz az ítéletkor, mint nektek! És te Kafarnaum? Nem az égig emelted-e magad? Egészen az alvilágig fogsz alásüllyedni.” (Luk 10, 13-14)

Názáretről, ahol lenézték és kitaszították, sőt még életére is törtek, ezt olvassuk: „Nem tett csodát ott hitetlenségük miatt.” (Mt 13, 58) Fatimában is kijelentette a Szűzanya, hogy a beígért napcsoda sokkal nagyobb lett volna, ha nem hitetlenkedtek volna annyian.

Jeruzsálemről pedig könnyezve mondta az Úr Jézus: „Jönnek napok, amikor sánccal vesz körül ellenséged, és bekerít, és mindenfelől ostromol. Eltipornak téged és gyermekeidet, kik falaid közt élnek, és nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel látogatásod idejét.” (Luk 19, 41-44)

Isten felajánlja nekünk kegyelmeit, amikor komolyan figyelmeztet a ránk váró csapásokra a magánkinyilatkoztatásokon keresztül. Meghagyja azonban akaratunk szabadságát, és ma is visszautasíthatjuk, mint annakidején a palesztinai városok tették. Ő szomorúan távozik tőlünk, és megengedi, hogy ránk zúduljanak az előre bejelentett csapások, amelyeket pedig elkerülhettünk volna. Rajtunk áll, mit választunk. De ha sem szeretetének felhívására, sem intő szavaira nem hallgatunk, csak magunkra vessünk, ha összeharácsolt földi vagyonunk egy pillanat alatt megsemmisül, lelkünk pedig az örök kárhozatba jut.

 

1971. Margit asszony, Jézus. (Margit asszony-1) 427.

Margit: Uram, azt mondják, hogy a félelem a bölcsesség kezdete.

J: Amit mondasz, igaz, de ez a félelem nincs a birtokukban.

Margit: Jézusom, Te, ki mindent megtehetsz, add meg nekik ezt az Istentől származó gyermeki félelmet; ebből ered majd a bűnbánat és a megtérés.

J: Gyermekem, nem fogok beleavatkozni dolgaikba, mert mondom neked, hogy senki sem süketebb, mint az, aki nem akar hallani, és nem vakabb, mint az, aki nem akar látni.

Van fülük, hogy halljanak, szemük is, hogy lássanak.

 

1973. Jézus. (Margit asszony-1) 473.

Ezeket a jelenlegi üzeneteimet nem akkor kell majd nyilvánosságra hozni, amikor gyermekeimnek nem lesz többé szükségük atyai intelmeimre. Nem lehet az élő Istennek a száját befogni!

Az üzenetekkel nemcsak az örökigazságokra emlékeztetek. Azok kifejezik isteni Szívem aggódását és azt a kívánságomat is, hogy még időben felvilágosítsam, és ez által megmentsem a lelkeket, akiket oly drága áron váltottam meg, és akik a figyelmeztetés elmaradásával mind mélyebben belesüppednek a bűn fertőjébe.

Gyermekeim, nektek azt üzenem, hogy engedelmeskedjetek a legfőbb pásztor állásfoglalásainak, amelyeket teljes megbízhatósággal hozott. Legyetek teljes bizalommal, a felelősök ráébrednek arra, mennyire sürget az idő, és elhárulnak az akadályok üzeneteim nyilvánosságra hozatala és terjesztése elől.

 

1974. Szűzanya. (Enzo-1) 50-51.

Nagyon súlyos következményekkel jár, ha a papok megtiltják az imádságot. Híveimben elnyomják az Isten dicséretét, az imádságot, a bűnbánatot, ami kijár Jézusnak, hogy legyőzzék a gonoszt. Ezzel a tilalommal papjaim szétrombolják gyermekeim hitét, és fájdalmas Szívemnek mérhetetlen szenvedést okoznak. Ezt a Földön senki sem tudja felmérni és megérteni.

Gyermekeim, szeretett Gyermekeim! Jól tudom, hogy ördögi homályban járjátok utatokat, kicsapongások és erkölcstelenségek közt, melyek egyre inkább tönkre tesznek benneteket.

Az üzeneteket, amelyeket az egész világon a lelkek üdvösségéért adtam, nem hiszitek el, mert Egyházamat olyan papok kormányozzák, akik nem hisznek látnokaimnak. Csak azt teszik, amit a törvény előír, amit elöljáróik parancsolnak, ami kötelező.

Így a népek továbbra is sötétségben és homályban járnak, mert hallgatnak papjaik rossz szavaira. De híveimnek észre kell venniük a visszás állapotot, ami az Egyházamban uralkodik: az erkölcstelenség, a rendetlenség, az Oltáriszentség előtti tiszteletlenség, a szentségek semmibevétele, képeim kicsúfolása.

Egyes papok maguk is azon vannak, hogy az Egyházat tönkretegyék, amit Isten drága Vére szerzett meg. A püspököknek kellene helytállni és prédikálni a visszásságokról, és mindazt megtiltani, ami visszatetszést vált ki Isten előtt. Ehelyett ők is olyan felhívásokat intéznek a világhoz, amelyekben a rózsafüzér ellen beszélnek, és botránkozást okoznak a híveknek.

Te azonban légy erős, és mindig teljesítsd küldetésed. Egy napon eljön a győzelem az egész világra.

Mindenki a hite és érdemei szerint lesz jutalmazva.

 

1976. Jézus. (Szeretetmű-1) 13. Július 27.

A sötétség órája megelőzi a Világosság óráját. És Világosság jelenik meg a világban: a Szentlélek Szeplőtelenje. A fagyos és bezárkózott szívek érzéketlenek maradnak, és nem hisznek majd. Szegény gyermekek! Mily szomorú vég vár rátok! Sose fogjátok majd fel, mit vesztettetek.

 

1977. Szűzanya. (Máriás Papi Mozgalom-1) 234.

Kétely és zavar

Ne hagyjátok magatokat meglepni, szeretett fiaim, mert Ellenfelem mindent megtesz Művem akadályozására.

Kedvelt fegyvere, hogy kételyt és zavart kelt avval kapcsolatban, amit én az Egyházban teszek. E kételyeket oly érvekre igyekszik alapozni, amelyek látszólag szilárdak és igazak. Így bíráló magatartást idéz elő mindaz iránt, amit én mondok, még mielőtt meghallották és megértették volna szavaimat.

Megesik, hogy képzett testvéreteiktől, vagy némelykor kutató és tudós teológusoktól azt halljátok, hogy visszautasítják, amit mondok, mert gazdag műveltséggel telt értelmükkel megszűrik minden szavamat. Így éppen azokban a mondatokban találnak leküzdhetetlen nehézségeket, amelyek oly világosnak és egyszerűnek tűnnek az egyszerűek és a kicsinyek számára.

Szavaimat csak az képes megérteni és befogadni, akinek értelme alázatos és készséges, akinek szíve egyszerű, akinek szeme világos és tiszta. Amikor az Édesanya gyermekeinek beszél, azok meghallgatják, mert szeretik. Megteszik, amit mond, és így gyarapodnak tudásban és az életben.

Nem lehetnek az Édesanya gyermekei azok, akik még mielőtt meghallgatnák, már bírálják, azok, akik visszautasítják azt, amit mond, még mielőtt megvalósítanák. Ezek, ha tudományban gyarapodnak is, nem gyarapodhatnak bölcsességben és az életben.

 

1978. Jézus. (Szeretetmű-1) 10.

Január 3.

Az atya [aki a Mozgalmat vezeti] ne törje magát, hogy meggyőzze azokat, akik visszautasítják a kinyilatkoztatásokat… Isten az Egyszerűség, és az egyszerűeknek akarja kinyilatkoztatni magát.

Február 1.

Tudd meg, hogy csak az alázatos lelkek hallgatnak szavamra, akiket még jobban érdekel, hogy megtudják, mit mondott Isten és a Szűzanya, ha kinyilvánította magát … A többiek, a tanultak, a bölcsek, a kíváncsiak nem hallgatják meg az üzenetet, hacsak nem azért, hogy bírálgassák. Ezek nem alkalmasak Szeretetművemre.

 

1978. Jézus. (Szeretetmű-2) 22.

Április 10.

Ne zavarodjék meg szíved, és ne aggódjék elméd a legcsekélyebb mértékben sem: Én viszem előre Művemet és senki más, én és Édesanyám. Szenvedésed csak erősítse meg meggyőződésedet terveimet illetőleg, a terjesztéssel kapcsolatban: nektek semmit sem kell tennetek, csak kövessétek a tőlem jövő jó sugallatokat, ez minden. A {lelkivezető} atya se aggódjék, ha egyesek nem fogadják el a Mű üzenetét. Mindezt előre láttam.

Szeressetek és szolgáljatok Engem. Én és Édesanyám kötelezzük magunkat arra, hogy az Ég angyalainak szeretetteljes segítségével kiárasztjuk Szívünk kegyelmeit. Minden angyal ezzel a szeretetteljes szolgálattal van elfoglalva. Ez csekélységnek tűnik nektek?

Ne vessetek el egyetlen gondolatot sem, amely felmerül agyatokban, egyetlen nevet sem, ami felötlik bennetek; mindez arra szolgálhat számomra, hogy elérjem a nagylelkű lelkeket.

Bátorság! Járjatok hittel és szeretettel, a hit és a szeretet életét éljétek, ajánljatok fel nagylelkűen minden szenvedésteket és áldozatotokat. Ne törődjetek azzal, mit mondanak rólatok, a tagadó válaszokkal, és minden visszautasítással. A szent lelkek megértik a szeretetteljes szavakat, a többiek csak visszautasítani képesek azokat. Túl magasak számukra, felülmúlják lelki képességüket.

Április 30.

A könyv terjesztése miatt a legcsekélyebb fokban se aggódjatok. Nem tartottam titokban előttetek, és most sem titkolom el, hogy lesznek, akik erőteljesen visszautasítják, főleg a papok között, akik nem fogják fel a Mű üzenetét, és nem fogadják el ezt a nagyszerű indítványt. Kevés pap lesz csak képes felfogni a Mű szellemét, de akik felfogják, terjesztik.

 

1981. Szűzanya. (Máriás Papi Mozgalom-1) 378.

Figyeljétek meg, hány jellel kísérem aggódó kérésemet. A világ sok helyén adott üzeneteimmel és jelenéseimmel, számos könnyezésemmel, még véres könnyeimmel is azt szeretném veletek megértetni, hogy az óra súlyos, és hogy az isteni igazságosság kelyhe már betelt. Anyai Szívem mélyén sebez meg, amikor látom, hogy e rendkívüli jeleket se nem hiszik, se nem fogadják el.

 

1982. Író, Szűzanya. (Ruanda-1) 101.

Író: Mária áldásai segítenek minket, hogy teljesíthessük Miasszonyunk akaratát, hogy megvalósíthassuk kéréseit, hogy mindannyian még inkább Mária gyermekei legyünk. Ha ennyire szükségünk van Mária áldásaira, ennek az az oka, hogy a világ bűnös, és a megtérés sürgősebb, mint valaha. 1982. augusztus 5-én a Szűzanya ezt mondja Anathalienak:

Szólok hozzátok, de nem halljátok. Fel akarlak emelni titeket, de ti maradtok a földön. Hívlak benneteket, de süket a fületek. Mikor teszitek meg, amit kérek? Minden hívásomra közömbösek maradtok! Mikor értitek meg végre? Mikor nyílik meg már szívetek a szavaimra? Számtalan jelet adok nektek, de hitetlenek maradtok! Meddig kell még hívásomnak süket fülekre találni?

 

1982. Szűzanya. (Máriás Papi Mozgalom-1) 389-390.

Hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat, ahogy a tyúk összegyűjti csibéit, de te nem akartad. Bárcsak megismerted volna békességed napjait! Ismét hallom Fiam, Jézus szomorú panaszát. Hányszor hívtalak én is anyaként, hogy összegyűjtselek benneteket anyai szeretetem szárnyai alá. Most elérkezett a megpróbáltatás ideje.

Nem hallgatták meg felhívásaimat. Nem hittek rendkívüli beavatkozásaimnak. Megkísérelték, hogy mindazt figyelmen kívül hagyják, amit az elmúlt években értetek tettem, mindazt, amit szükségetek enyhítésére tettem, és azért, hogy megszabadítsalak a reátok váró veszedelmektől.

Miként Jeruzsálemben is megölték a prófétákat, miként ebben a városban visszautasították, meggyalázták és elítélték magának az Istennek a Fiát, a századok óta megígért és hirdetett Messiást, úgy akadályozzák meg igen gyakran ma az Egyházban, Isten új Izraelében hallgatással és elutasítással Édesanyátoknak, ez utolsó idők prófétájának mentésre irányuló törekvéseit.

Oly sokféleképpen szóltam, de szavaimat nem hallgatták meg. Sokféleképpen jelentem meg, de jeleimnek nem hittek. Kétségbevonták rendkívüli beavatkozásaimat is.

 

1983. Szűzanya. (Máriás Papi Mozgalom-1)

415.

Fájdalmas könyörülettel tekintek ma bűnös gyermekeim megszámlálhatatlan seregére: a fiatalokra, akiket elcsábít és megront társaságuk, amelyben élnek; a felnőttekre, akik a féktelen önszeretet és gyűlölet rabszolgái lettek; az Egyház gyermekeire, akik közömbösségükben és a hit hiányában lusták lettek.

457.

Szeretett fiaim, égi Édesanyátok vagyok és most éppen a szeretetnek nagy tervét dolgozom ki, hogy Szeplőtelen Szívem győzelmét siettessem. Mert még sohasem volt a világnak ennyire szüksége anyai jelenlétemre, mint most.

A világ a gyűlöletnek és Isten makacs visszautasításának, az erőszaknak és erkölcstelenségnek útját járja. Minden felhívás ellenére, amelyet az isteni irgalmasság folytonosan küld az emberiségnek, az kitart süketségében.

Nem értik meg és nem fogadják el az Úr által küldött jeleket. Nem hiszik el, hogy fennállnak azok a veszélyek, amiket az én pápám már felvázolt, aki bátorsággal és aggodalommal jelzi a rátok váró orkánt.

Nem veszik figyelembe az üzeneteimet, amelyeket az egész világban kiválasztott egyszerű, kis lelkeken keresztül ajándékozok.

Többnyire távoli és veszélyes helyeken történő ismételt jelenéseimet nem veszik tudomásul.

Pedig csak egy tenyérnyi távolság választ el benneteket a pusztulástól. Ha mindenki béke után kiált, akkor is kitörhet váratlanul egy új világháború, amely mindenhová halált és pusztulást vinne. Ha azt mondják: nyugalom és biztonság, akkor is elkezdődhet az egyes emberek és népek legnagyobb szorongattatása.

Mily sok vért látok folyni a világ utcáin! … Mily sok szegény gyermekemet látom a tűz, az éhínség és a borzalmas pusztulás ostora alatt sírni!

 

1984. Jézus. (Boitsfort-1) 21, 80.

Szeptember 14.

Imádkozzatok legszentebb Anyámhoz, nagyon szeressétek! Ő Egyházam oszlopa. A rózsafüzér üdvösségünk fegyvere az üdvösségre. Már hosszú idők óta kér benneteket Anyám, hogy térjetek meg, tartsatok bűnbánatot, hozzatok áldozatot. De ti nem hallotok. Gyermekeim, ti nem akartok rám hallgatni. Minden, amit az Anyám közölt veletek, az mind be fog következni rövidesen. Akkor fogtok hinni!

Szeptember 28.

Anyám olyan sokat elérhetne számotokra, de ti nem hallotok.

Ti a kéréseit nem teljesítitek! De igyekezzetek, mert hamarosan késő lesz már!

Október 13.

Gyermekeim! Legszentebb Anyám már annyit közölt veletek, de ti nem hallgatjátok meg. A fatimai üzenetek már régen véget értek, de kéréseit nem teljesítettétek!

Október 24.

(Író: A történelem nagy eseményeit a próféták mindig előre jelezték, és mindig be is teljesültek. Soha nem bánta meg senki, aki elfogadta az igaz próféták üzeneteit!

Így volt ez a keresztényeknél Jeruzsálem pusztulásánál 70-ben. Így volt ez a Vezúv vulkán kitörésénél, vagy Antiochia földrengés általi elpusztulásánál. Így kellő időben az emberek el tudtak menekülni.

Sajnos a legtöbb esetben az emberek, életük élvezetei közben megvakulva, nem hallgatnak a prófétákra, és megölik őket! Ma is hasonlóképpen megvetik őket. Kigúnyolják őket, nevetség tárgyává teszik őket. Még teológusok és papok is bagatellizálják az égi üzeneteket, és elutasítják azzal, hogy ezek magánkinyilatkoztatások. Csak mellékesnek és feleslegesnek mondják.)

J: Talán olyan vakok vagytok? A figyelmeztetések, amelyeket Anyám mondott nektek, azok megkezdődtek. Ti nem hiszitek, de el fogjátok szenvedni azokat! Ti nem tudjátok – mondjátok; de ti azért nem tudjátok, mert nem akarjátok tudni! Ti nem akarjátok tudomásul venni, mert kényelmeteket és erkölcstelen életeteket zavarja!

(Író: Mennyire másképp alakult volna a népek és nemzetek sorsa, ha a „pusztába kiáltók” szavára hallgattak volna. Csak vegyük az Ószövetség prófétáit. Évszázadokkal előre jelezték városok és népek sorsát. És jövendöléseik beteljesültek.)

December 8.

Nemsokára a Föld hihetetlen csodákat fog átélni! Az ember nem fog ezekre magyarázatot találni. Csak az Istenben talál rá magyarázatot. De még ezek ellenére sem fognak hinni sokan.

 

1986. Szűzanya. (Máriás Papi Mozgalom-1) 563.

Ezek a tisztulás fájdalmas évei. Ezt már sokféleképpen és sok jellel megjövendöltem nektek.

De ki hisz nekem? Ki hallgat rám? Ki igyekszik életét valóban megváltoztatni?

Két kard fenyeget azzal, hogy átjárja anyai Szívemet: egyfelől látom a benneteket fenyegető nagy veszedelmet, az immár ajtótok előtt álló Büntetést, másfelől látom, hogy képtelenek vagytok elhinni és elfogadni megtérésre szólító felhívásaimat, amelyeket pedig azért ajándékozok nektek, hogy a Büntetést elkerüljétek.

 

1986. Író. (Boitsfort-1) 4.

A jelenéseknél a helyi püspök feladata, hogy azok természetfelettiségét megállapítsa, de sajnos sokszor elnéznek felette, vagy ellenkeznek, és fenntartással fogadják el. A brüsszeli érsek {a Boitsfort-i jelenéssel kapcsolatban} ebben kivétel, mert ő {ezt} írta egy folyóiratban:

— Meg kell állapítanunk, hogy a legtöbb esetben a jelenéseket elhallgatják, mintha allergiában szenvednének. A környezet, amiben élünk, sokszor természetesnek tartja, mert nem érti, nem tudja megérteni ezt a jelenséget, ezért egy értelmetlenségi kategóriába sorolják. De az ilyen egyházi magatartás nem helyénvaló és tűrhetetlen, mert az Egyház hatáskörébe tartoznak a természetfeletti dolgok, különösen a Szűzanya és az Úr Jézus jelenései.

Ezek olyan természetfeletti jelenségek, amelyeket nem kérdőjelezhetünk meg. Szomorú, hogy az egyháziak is sokszor a modern világiakhoz igazodnak. Ennek különösen akkor nem szabad megtörténnie, amikor a világ vallási és erkölcsi csődben szenved. A mi életszemléletünk nem lehet materialista. Jézus és Szűz Mária jelenései a természetfeletti világot tárják fel, és életünk végső céljához akarnak segíteni bennünket. De sajnos az emberek a természetfeletti jelenségeket semmibe veszik, nemegyszer nem is terjesztik, és nem is tartják igaznak.

— Nem ok nélkül mondja Rómától északra egy édesanyának a Szűzanya ezt az üzenetet 1980. jún. 19-én:

Az Egyház, hallgatása miatt, össze lesz törve, mert túl sokat hallgatnak el, és így az ördöggel játszanak. Milyen sok figyelmeztetést és üzenetet adtam már nektek, és {ők} mindent elhallgattak … Bíborosok, püspökök, papok tudják üzeneteimet, és hallgatnak. Ők könnyelműségből hallgatnak, mert ők maguk sem veszik komolyan, nem hiszik el. Attól tartanak, hogy a híveket megijesztik, vagy ha nem veszik komolyan, kinevetik őket, de nem félnek attól, ha erkölcsi romlásuk áldozataivá válnak. (“Worte der Liebe”, Parvis Verlag, Schweiz.)

 

1986. Jézus, Vassula. (Vassula-1) 60.

J: Erőt fogsz kapni, hogy legyőzd ellenfeleidet, akik sokan lesznek, gyermekem. (Ez megijesztett, mert Isten hangja hirtelen komollyá és szomorúvá vált.)

V: Miért? Miért?

J: Miért? Mert sokan nem hiszik, hogy ily módon is munkálkodom. Vannak, akik egyáltalán nem hisznek bennem, leányom. Kell, hogy figyelmeztesselek. [Isten egészen atyai és közvetlen hangon szólt.] Azért mondom el ezt neked, hogy fel tudjál készülni, és légy vele tisztában: ezek az emberek süketek és vakok, bezárták a szívüket. Bizonyítani akarják majd igazukat. Azt fogják mondani, hogy mindez nem tőlem, hanem a te képzeletedből származik. Mérgezett elméletekkel fognak táplálni téged. Módot találnak annak bizonyítására, hogy tévedsz. [Ez a jövendölés egy héten belül beigazolódott.] Ezért figyelmeztetlek leányom, ne hagyd, hogy elvegyék bátorságodat, ne engedd, hogy az emberek tönkretegyenek téged.

 

1987. Jézus, Vassula. (Vassula-1)

110.

J: Azt akarom, hogy gyermekeim megértsék, hogy a lelkük él, és a gonosz létezik. Semmi sem legenda abból, amit a Szentírásban leírtak. A Sátán létezik és igyekszik megrontani lelketeket. Szenvedek attól, hogy alusztok, és nem vesztek tudomást a létezéséről. Eljövök, hogy figyelmeztetéseket, jeleket adjak nektek, de vajon hányan fogják tündérmeseként olvasni figyelmeztetéseimet?

135.

J: Oly sok üzenetet és jelet adtam nektek, jeleket, amelyeket ti semmibe vesztek. Elfeledtétek szavaimat? Ne csodálkozzatok azon, hogy milyen gyenge eszközöket használok fel szavaim kinyilvánítására! Hiszen e kövek közül bármelyiket felvehetném, és hűséges követőmmé tehetném! Némelyek bizonyítékot keresnek arra, hogy vajon én, Jézus, adom-e nektek ezeket az üzeneteket. Nem megmondtam, hogy ki fogom árasztani Lelkemet az egész emberiségre, és hogy fiaim, meg leányaim prófétálni fognak?! Nem megmondtam, hogy jeleket fogok adni az Égen és a Földön?! Az én útjaim nem a ti útjaitok, és az én jeleim nem a ti jeleitek.

162-163.

(V: A fatimai csodáról szóló dokumentumfilmet nézve gondolkoztam el azon, hogy hány ember hitetlen még ezzel kapcsolatban is, hogy mi mindent mondanak róla, hogy tömeghipnózis, stb. A régmúlt időkben az ilyen csodát elhitték és leírták volna a szent Bibliában, de manapság éveknek kell eltelnie, hogy elismerjék.)

Attól félek, hogy üzenetedet sem ismerik el Tiédnek, mert nincs benne sem megfogható bizonyíték, sem jövendölés. Egyetlen magas tekintély sem fog figyelmet szentelni felhívásodnak, ha ugyan eljut hozzájuk. És tudom, hogy igazságosságod kelyhe most már tele van! A világ nagyon megbánt Téged. Nem fognak odafigyelni.

J: Van-e a te Istenednél magasabb tekintély?

V: Nincs, Istenem, senki sincs, de ha nem figyelnek? Közülük néhányan azt hiszik, ez propaganda az Egyház mellett. Azokra gondolok, akik magas tekintélyt képviselnek, és akik egyházellenesek. Azt gondolhatják, hogy kitalálás. Hogy az Egyház találta ki!

J: Vassula, én vagyok a Magasságbeli, és minden tekintély tőlem származik.

V: És ha nem hiszik el?

J: Nem akarom leírni, mi történik, ha keménységük miatt nem figyelnek oda.

224.

J: Vassula, komoly megpróbáltatásokkal kell szembenézned, ne feledkezz meg jelenlétemről. Közeledben vagyok. Ha valaki égi műveimben hisz, az is olyan kegyelem, amit én adok. Műveim a te szemedben elég szokatlannak tűnnek, de én Isten vagyok, és kihez tudnál engem hasonlítani, és mihez tudnád hasonlítani műveimet? Vassula, szenvedek, amikor azt látom, hogy papi lelkeim közül sokan utasítják vissza jeleimet és műveimet, hogy miképpen bánnak azokkal, akiknek azért adtam kegyelmeimet, hogy a világot arra emlékeztessék, hogy közöttetek vagyok… Akaratlanul is ártanak Testemnek, fáj nekem! Visszautasítják műveimet. Így pusztaságot hoznak létre, ahelyett, hogy termékennyé tennék a talajt.

V: Uram, ha visszautasítják műveidet, annak kell, hogy oka legyen!

J: Lelkileg halottak. Ők maguk is pusztaságok, és amikor ebben a nagy pusztaságban, amit ők teremtettek, virágot találnak, odarohannak, rátaposnak, megsemmisítik.

V: Miért?

J: Miért? Mert nem illik bele pusztaságukba. Gondoskodnak arról, hogy száraz maradjon pusztaságuk! Nem találok bennük szentséget. Mivel rendelkeznek tehát, amit nekem ajándékozhatnának?

V: A védelmezést, Uram. Védelmet nyújtanak, hogy el ne ferdítsék Szavadat!

J: Nem. Ők nem védenek engem. Engem, mint Istent megtagadnak. Visszautasítják végtelen gazdagságomat, visszautasítják mindenhatóságomat, hozzám hasonlítják magukat. Tudod, mit tesznek? A pogányságot támogatják. Azok számát növelik, akik megkorbácsolnak engem. A lelki süketséget növelik, nem védelmeznek, kinevetnek engem!

226.

J: Oly sok misztériumom van elrejtve előletek! Azt a keveset, amit felfedtem előttetek, sokan csak emberi szemmel nézik [értelmezik], és így nem fogják fel. Vagy félreteszik, vagy tévesen magyarázzák. Miképpen tudjátok az én műveimet emberi művekkel összehasonlítani? A tudományt nem lehet isteni művekkel összehasonlítani. Az olyan lenne, mintha engem akarnátok összehasonlítani az emberekkel! Igaz, hogy az én műveim szokatlannak tűnnek előtte­tek. Nagyon fáj nekem azt látni, hogy még papi lelkeim is kételkednek műveimben, vonakodnak hinni benne. Így ahelyett, hogy segítenének, hátráltatnak engem. Teremtésem pusztasággá változott. Száraz, terméketlen, és szeretetre szomjazik. Mivel fognak bárányaim táplálkozni, ha nincs semmijük, amivel megkínálhatnák őket?

255-257.

J: … az idők kezdete óta szeretem teremtésemet. De én arra teremtettem teremtésemet, hogy viszontszeressen engem, és Istenének ismerjen el. Az idők kezdete óta megszenteltem mindent, amit kezem teremtett. A Szeretet Istene vagyok, a magasztos Szeretet Lelke vagyok.

Teremtmény! Az idők kezdete óta megmutattam az emberiség iránti szeretetemet, de megmutattam igazságosságomat is. Valahányszor teremtésem fellázadt ellenem és törvényem ellen, megkeményedett Szívem, és elszomorodott bűnük miatt. Eljöttem, hogy emlékeztessem őket arra, hogy csupán tűnő árnyak a Földön, porból vannak, első esőcseppjeim elmossák őket, és semmi sem marad utánuk. Lelkemet leheltem beléjük, amikor életet adtam nekik. A világ szüntelenül megbánt engem, én pedig szüntelenül figyelmeztetem őket létezésemre, és arra, hogy mennyire szeretem őket. Igazságosságom kelyhe betelt, teremtés! Igazságosságom súlya rátok nehezedik! Egyesüljetek és térjetek vissza hozzám! Tisztelj engem teremtés! Amint megteszitek, én is felfüggesztem igazságosságomat.

Kiáltásom újra felzeng, és megrendíti az egész Mennyet. Angyalaim remegnek attól, aminek be kell következnie. Az igazságosság Istene vagyok, és szemem belefáradt a képmutatás, az istentagadás és az erkölcstelenség szemlélésébe. Teremtésem romlottságában Szodoma mása lett. Megrendítelek benneteket igazságosságommal, ahogyan a szodomaiakat is megrendítettem. Tarts bűnbánatot teremtés, még mielőtt eljövök! Sokszor előre figyelmeztettelek titeket, de ti nem követtétek tanításomat. Szenteket támasztottam figyelmeztetésetekre, de leányom, ők bezárták szívüket. Teremtésem inkább gyönyörök között akar élni, és rólam nem vesz tudomást. Jeleket adtam nekik, hogy felébresszem őket.

V: Istenem, gyermekeid csupán alusznak. Kérlek, jöjj és ébreszd fel őket, csak alusznak.

J: Egyik órát alusszák át a másik után, egyik évet a másik után.

V: De Uram, kit lehet hibáztatni, ha nem tanították őket? Szinte ártatlanok, ha semmit sem tudnak Rólad.

J: Szolgákat és tanítókat támasztottam a Földön, hogy tanítsák őket.

V: De Uram, szolgáid és tanítóid valóban dolgoznak, de mit tehetnek ennél többet, amikor a tömeg ellenáll. Tehetetlenek!

J: Tehetetlenek? Bűnbánatot kellene tartaniuk. Hozzám kellene jönniük, és megbánni bűneiket. Az idők folyamán jeleket adtam nekik, de elvetették, mintha nem tőlem származnának. Figyelmeztetéseket adtam nekik gyenge és méltatlan lelkek által, de ők kételkedtek szavamban. Minden áldásomat visszautasították, ezzel fájdalmat okoztak nekem. Ó, szikla-szívű emberek, kishitű emberek! Ha jobb szívük lett volna, és ha legalább most jobb lenne a szívük, még segítenék rajtuk. Felkeltettem őket álmukból, de hányszor csukták be újra szemüket és merültek újra álomba!

V: De miért nem ismertetetik a világgal, amikor jelet adsz?

J: Néhányan megteszik, de papi lelkeim nagyobb része bezárta szívét. Kételkednek, félnek, sokan félnek közülük. Vassula, emlékszel a farizeusokra?

V: Igen Uram.

J: Hadd mondjam el neked, hogy sokan közülük a farizeusok másai, kételkednek, félnek, elvakulnak a hiúságtól és képmutatástól. Emlékszel, hogy mily sokszor adtam nekik jeleket? Több száz alkalommal adtam jelet nekik, és mit tettek? Az idők nem változtak, papi lelkeim közül sokan pontosan ugyanolyanok, a farizeusok másai! Jeleket adtam nekik, de ők olyan jeleket akarnak, amelyeket bizonyítani lehet. Bizonyítékokat akarnak.

V: Akarsz-e bizonyítékot adni nekik, korábbi jeleidhez, és akarsz-e bármely bizonyítékot adni ehhez a kinyilatkoztatáshoz?

J: Mindössze téged adlak nekik, gyermekem.

V: De Uram, ez nem meggyőző! Én nem vagyok meggyőző! Én semmi sem vagyok ahhoz, hogy meggyőzzek valakit. Szemembe fognak nevetni.

J: Megáldottalak.

V: De Uram, én tudom, hogy Te vagy az, és tudják néhányan még mások is. De sokan nem fogják elfogadni, mert nincs részedről megbízható bizonyíték. Semmi vagyok, és Te tudod ezt.

J: Leányom, engedd, hogy én legyek a minden, maradj semmi és engedd, hogy én legyek minden. Minél kevesebb vagy te, annál több vagyok én. Most kiterjesztettem igazságosságomat az emberiségre. Learatják, amit vetettek.

V: Nincs megoldás? Arra gondolok, hogy nem válhat-e valamiképpen minden olyanná, ahogy Te akarod, és akkor felfüggesztheted igazságosságodat?

J: Vassula, amennyiben papi lelkeim most elfogadnak, és nem utasítanak vissza, akkor felfüggesztem igazságosságomat. Figyelmeztettem őket, de figyelmeztetéseimet rejtve tartják.

V: Kérlek, mondd meg, miért tesznek így?

J: Úgy tűnik, elfeledkeznek mindenhatóságomról és gazdagságomról. Mindent egy dologra igyekeznek feltenni. [A kézzelfogható bizonyítékra.] Csak akkor hisznek, ha látnak. Megbántanak, mert nem számolnak áldásaimmal.

267.

J: A hűség mindig talál módot arra, hogy velem lehessen. Szeress engem, és légy hozzám hűséges! Gyermekem, műveim a tudós szemek számára láthatatlanok! Elrejtettem előlük. Rejtett bölcsességemet az alázatos és egyszerű gyermekeknek adom.

Leányom, én lélek vagyok, és úgy közeledtem hozzád, mint lélek a lélekhez, és úgy is tanítottalak. Tanításomat a lélek útján adtam neked, nem úgy, ahogy a filozófiát tanítják. Vassula, légy tudatában annak, ami történni fog, mert a nem lelki ember nem fogja elfogadni ezeket a műveket, mint Isten Lelkétől származót. Vissza fogja utasítani, mert felülmúlja értelmét. Mert ezt csak a Lélek segítségével lehet megérteni. Én, az Úr, tudom, mit gondolnak a tudósok, és bizony mondom neked, nem tudnak meggyőzni engem.

279.

J: Vassula, tudod-e, hogy eddig is adtam és továbbra is adok még jeleket? Ismertté teszem előttetek Nevemet, hogy bennetek éljen irántatok való szeretetem, és így én is bennetek éljek. De papi lelkeim közül sokan megtagadtak engem az emberek előtt.

V: Hogyan Uram?

J: Megtagadták jeleimet, és ezzel megtagadtak engem, Istenüket. Nem mondtam-e, hogy azt az embert, aki megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom angyalaim jelenlétében? Nem mondtam-e, hogy továbbra is ismertté akarom tenni előttetek Nevemet? Miért kételkedtek abban, hogy köztetek vagyok, és hogy irgalmamból jeleket és csodákat adok nektek, amelyeket ők alig becsülnek meg? Ezért hadd mondjam meg leányom, ők elvetették a megismerés kulcsát! Ők maguk sem jutnak be, és másokat sem engednek be, akik be akarnak menni {a Mennyekbe}!

 

1987. Jézus, Vassula. (Vassula-2)

27-28.

(V: Ma lehangoló hírt kaptam. Amikor a lyoni katolikus teológus – akiben bíztam– megtudta, hogy nem tartozom a katolikus közösséghez, alábbhagyott lelkesedése.

Azt elismerte, hogy istenélményben van részem, de nem értette meg, hogy ez több annál. Ezt az üzenetet Isten mindannyiunknak adja, az egyházi hatóságoknak és a Szentszéknek is. De hát valóban, miért is hinné el? Hogy jövök én ahhoz, hogy így beszéljek? Ahogy egyszer már mondtam, ha közéjük tartoznék, elfogadnának, és megpróbálnának belepillantani az üzenetbe. És Isten éppen arra próbál megtanítani minket, hogy ne tegyünk különbséget az emberek között! Mindannyian egyetlen hatalom, Isten hatalma alatt állunk. Miért tegyünk különbséget az emberi sajátságok között? Én magam nem viselek szerzetesruhát, de hát olyan fontos az? Kérdőre vonhatom-e az Istent? Ő így választott engem, amilyen vagyok, és ilyennek akar.)

J: Vassula, te ugyanazt tapasztalod most, mint amit én tapasztaltam, amikor testben voltam a Földön. Emlékszel Vassula, amikor azt kérdezték tőlem a farizeusok, hogy ki adta nekem a hatalmat arra, hogy tanítsak?

V: Igen, Uram.

J: Kedves, az üzenet tőlem származik, minden hatalom is tőlem származik, te hozzám tartozol. Leírtam-e valaha is, hogy a te tekintélyed emberektől való? Kicsim, hajtsd meg fejedet a Bölcsesség előtt!

30-31.

(V: Ma reggel azon gondolkoztam, miként érezhette magát Jézus, amikor a farizeusok nem hittek Neki, és milyen nehéz lehetett meggyőznie őket arról, hogy Ő valóban Isten Fia. Mennyire félreértették Őt! Felülmúlta emberi képességüket, nem fogták fel, hogy mindez megtörténhet az ő életükben – egyszerűen nem akartak megérteni és elfogadni egy ilyen csodát.)

J: És most hányan vannak, akik értik vagy teljesen elhiszik üzenetemet?

V: Jó néhányan – többen, mint ahányan nem hiszik.

J: Mondd, azok között, akik üzenetemet meghallgatják, elhiszik, és teljesen megértik, kik vannak többen – juhaim vagy bárányaim? [A juhok a papok, a bárányok a hívők.] Kik akarják inkább meghallani?

V: Mostani tapasztalataim szerint úgy vélem, hogy bárányaid készségesebben hallgatnak rá.

J: Ma is úgy van, ahogy tegnap volt. Leányom, az idők nem változtak, ma is úgy van, ahogy tegnap volt. Amikor testben voltam a Földön, némelyek azt hitték, hogy új próféta vagyok – csak kevesen hittek bennem, mint Messiásban. A farizeusok, miután meghallgattak, rámrontottak, hogy istenkáromlásért megkövezzenek, akkor most miért lepődsz meg azon, amit az emberek hisznek? Te tőlem származol, és ma követemként küldelek a „Béke és szeretet” üzenetével. Azért jövök, hogy egyesítsem Egyházamat, de ma is úgy van, ahogy tegnap volt. Hadd mondjam meg, a vezetők zavarba fognak jönni, és sokan vonakodnak majd elhinni, hogy egyenesen tőlem való ez az üzenet. Egyesek kigúnyolnak, tüzetesen megvizsgálnak, mások meg egyetlen percet sem szentelnek arra, hogy meghallgassanak.

Egyesek félreértik majd üzenetemet, mivel ez ismét meghaladja bölcsességüket.

48.

J: Vassula, ó Vassula, mennyire sajnálom, hogy ezt mondom neked, mégis meg kell mondanom az igazságot, – viseld töviskoronámat és meg fogsz érteni engem.

V: Azt hiszem, értem Uram. Ki fognak gúnyolni, megtagadnak?

J: A lelkek nem akarnak meghallani engem, bűnben akarnak élni. Visszautasításukkal bizonyítják, hogy nem hisznek irgalmas üzenetemben. Ezt bizonyítják vonakodásukkal és a bűnvallomástól való félelmükkel.

62-63.

J: Leányom, azt akarom, hogy szavaim világosak legyenek. Nem vádolom azokat, akik a jelenéseket üldözték, csak azt akarom, hogy lássák be és ismerjék el tévedésüket. Vassula, teremtésem elfajult, igen nagy engesztelést kell nyújtani! Azt akarom, hogy teremtésem ébredjen rá, merre tart.

Azt kívánom, hogy papi lelkeim belőlem merítsenek, és bárányaimat szeretettel és tudással itassák. Most éppen teljes sötétségben élnek. [Isten teremtése.]

V: Igen, Jézus, de világosítsd meg az egyházi tekintélyviselőket. Ha meg is haladja értelmüket ez a „szokatlan” kapcsolat Veled, Uram, akkor is nyisd meg szemüket és fülüket, hogy megértsék!

J: Bölcsességet csak az egyszerű gyermekeknek adok, nem a tanultaknak.

V: Akkor, Uram, kevés lehetőségük van, elvesznek!

J: Elvesznek, ha csak gyermekként nem jönnek hozzám. Vassula, megnövelem tűrőképességedet a szenvedésben, mert téged meg fognak korbácsolni. [Jelképesen, a lelki szenvedések által.] Hadd cselekedjek szabadon, ne avatkozz műveimbe!

V: Uram, nem bocsátanál meg nekik, és nem néznéd el gyengeségüket? [Mégis bátorkodtam beavatkozni.]

J: Nem viselném el, ha bántanának, gyermekem.

V: Nem tudom, hogy mit mondjak Neked, de nem kérhetnélek meg, hogy nézd el gyengeségüket?

J: Virágom, nem akarom, hogy rád tapossanak. Nem viselném el, ha eltipornának!

V: De ne verd meg, csupán tanítsd őket, Uram!

J: Akkor ki kell, hogy nyissák fülüket! Vassula, tudod, hogy mi vár rád. Láttad keresztemet. Ne feledd, hogy bár kemény lesz szenvedésed, soha nem hagylak el.

67-68.

V: Jézus, miért hisznek könnyebben a laikusok, mint a papok és a teológusok? Emlékszel, amikor Te tetted fel nekem ezt a kérdést, Uram?

J: Emlékszem.

V: Miután elolvasták az első könyvet, a többit is el akarták olvasni. Az első könyv elolvasása után a legtöbben elkezdenek imádkozni. Néhányan azok közül is, akik életükben sohasem imádkoztak; ez csodálatos!

J: Vassula, gyermekeim éhesek. Amikor meglátják Kenyeremet, megragadják, hogy éhségüket csillapítsák vele. Ha többet akarnak, eljönnek Hozzám [imádságban], és mindenemet nekik adom.

V: De Uram, előfordult egyszer vagy kétszer, hogy azok, akik elolvasták, megtérésük után örömüket meg akarták osztani egy pappal, mert azt gondolták, hogy ő is örülni fog. De legnagyobb csalódásukra, a pap nem mutatott érdeklődést, valójában elriasztotta őket.

J: Vassula, ők azok, akik sebet ütnek rajtam, és át- meg átszúrnak. Elviselhetetlenül szenvedek, mert látom, hogy enyéim utasítanak vissza engem. Nincs semmijük, amivel bárányaimat megkínálhatnák.

V: Azonban Uram, ők (akik megtértek) mégsem riadnak vissza a papok negatív magatartása és hiányos lelkesedése ellenére sem, mivel békét lelnek abban, hogy Téged újra megtalálnak. De keserűséget éreznek, hogy ennek így kell lennie, különösen akkor, amikor rádöbbennek, hogy semmit sem tudnak a jelenésekről {a papok}, és csodálkoznak azon, hogy miért nem beszélt erről többet az Egyház. Valaki a papok közül azt mondta, hogy ezeket az eseményeket elhallgatják és csak ‘saját’ köreikben beszélnek róla.

J: Igen, Vassula, papjaim elnyomják mai művemet. Leányom, már megmondtam, és újra mondom, hogy kezükben tartják a megismerés kulcsát, ők maguk azonban nem mennek be, és másokat sem engednek be, akik pedig be szeretnének menni! Hitetlenkedésükkel, kétségeikkel és képmutatásukkal torlaszolják el az utat. Elvesztettem őket, mint gyermekeimet, bölcsességük elvakította őket, eltévesztették a hozzám vezető utat.

 

1988. Jézus, Vassula, Szűzanya. (Vassula-2)

87.

V: Uram, olvastam tudósokról, akik nem hisznek a stigmák létezésében. Azt mondják, hogy a stigmatizáltak lelkileg betegek, és önmaguk idézték elő stigmáikat autószuggesztió révén. Ezzel világosan kifejezik, hogy nem hisznek a csodákban. Azt mondják, hogy lehetséges mindenre természetes magyarázatot adni, de ők nem adnak rá semmilyen magyarázatot.

J: A tudomány a tudós ember kedvelt fegyvere ellenem. Vannak köztetek olyan lelkek, akik sohasem akarnak meghallgatni, ők igen szánalomra méltók szememben. Imádkozz ezekért az eltévelyedett lelkekért!

93-94.

V: Uram, ha minden a Te akaratod szerint történik, akkor bármi is történik, azt Te akarod, és ha azt akarod, hogy elfogadják üzenetedet, akkor nem értem, miért nem teszel róla, hogy akikkel közlöd, el is fogadják, mivel Te kívánod így. Miért nem világosítod meg őket?

J: Ó, leányom, kedvesem, örülj és légy boldog, hogy megtérítettelek és meggyógyítottalak. Irgalmam azokkal van nemzedékről nemzedékre, akik félnek engem, de a tövisekhez, amelyek belém szúrnak, újból Izajás jövendölése szól:

„Hallván hallotok, de meg nem értetek, látván láttok, de nem fogjátok fel, mert érzéketlenné vált e nép szíve, süketté a füle, és becsukta szemét attól félve, hogy látni fog szemével, hallani fülével, érteni fog szívével, és így megtérítem és meggyógyítom.”

Leányom, öröktől fogva láttam makacsságukat, s mivel elvetették a Gondviselés mai műveit, elvesztették kiváltságukat. Vassula, imádkozz gyakran, hogy elnyerjétek, amit leginkább keresek bennetek, a szeretetet, a hitet és a reményt. [Azoknak, akik vakok és süketek, imában kellene kérniük az Urat, hogy ismerjék fel az igazságot.]

V: Uram, Te megvilágosítottad James atyát, Dávidot és másokat is.

J: Megvilágosítottam őket, hogy lássanak, halljanak és érezzenek engem. Az igazakat megvilágosítom. A tudósokat nem világosítom meg, mert hiányzik belőlük az őszinteség. Én, az Úr, az alázatosakat és kicsinyeket keresem. Minél kisebbek vagytok, annál inkább fölétek hajol nagyságom, hogy elérjen és felemeljen benneteket. Minél kisebbek és jelentéktelenebbek vagytok, annál könnyebben tértek be Szent Szívembe.

101.

Szűzanya: Sok embernek megjelenek, különböző helyeken. Bárcsak tudnátok, mennyire szeretlek benneteket. Szeretnélek megölelni, és Szívemre szorítani benneteket!

(V: Egy gondolat merült fel bennem, szomorú gondolat. Talán a magánkinyilatkoztatások sokasága lehet az egyházi tekintélyviselők kétkedésének oka. Ez ugyanis meghaladja ismereteiket, ahogy már Jézus kétszer mondta. Kétely, kétely, kétely, hitetlenkedés, bizonytalanság és bizonytalanság…)

Szűzanya: Gyermekem, miért felejted el, hogy mi történt Jézussal, amíg testben volt a Földön? Üldözték, nevetségessé tették, és nem hittek Neki a farizeusok. Isten mennyei művei közül sokban ma is kételkednek. [Sok egyházi tekintélyviselő.] A ti korszakotok olyan mélyre süllyedt, leányom, mint Szodoma. Jézus figyelmeztetett téged, hogy sok támadód lesz, de én megvédelek téged a legrosszabbtól, ami bekövetkezhetne.

112-113.

(V: Miután elolvastam Dávid levelét és azt az újságkivágást, amely arról szól, hogy miért bizalmatlanok az egyházak és az emberek a „kinyilatkoztatásokkal” szemben, megértettem, hogy igen nehéz a klérus tagjainak ezt a kinyilatkoztatást elfogadnia, mert nagyon sok a csalás és a megtévesztés. Ennek ellenére sem tudom elfelejteni, hogy mennyire kételkedtek még a fatimai csodában is. Ma Garabandállal szemben vannak kételyeik, és ha holnap el is fogadják, lehet, hogy már túl késő lesz. Túlságosan erős a kételkedés.)

V: Atyám, félek! (Bizonytalan voltam.)

J: Mondd el!

V: Félek a pápa visszautasításától. Miért hinne nekem? Miért hinne nekem bárki? Csak, ha velük történne meg, akkor …

J: Vassula, Kenyeremet adtam neked, kertem gyümölcsével tápláltalak, saját kezemből etettelek. Ó, szeretett gyermekem, ki volt az, aki téged megtérített, ha nem én? Ki keresett és talált meg holtan a halottak között, ki hajolt le, hogy felemeljen és életre keltsen, ha nem én? Ki vitt szánalommal házamba, hogy meggyógyítson és visszaadja egészségedet, ha nem én? És ma ki téríti meg gyermekeimet? Nem én vagyok az? Szabadítód vagyok, Vassula, te most egyik részem vagy, képtelen arra, hogy egyedül fennmaradj. Szükséged van rám. Ahogy a fa ága sem tud magában gyümölcsöt hozni, hanem a fához kell tartoznia, úgy vagy te is énvelem. A te gyümölcsöd tőlem származik, az én gyümölcsöm sokakat táplál. Az én gyümölcsöm tesz tanúbizonyságot melletted. Azok, akik kételkednek, gyümölcseidről ítélhetnek meg téged. „A jó fa jó gyümölcsöt terem.” Ha kiéhezett gyermekeim megízlelik gyümölcsömet, és bűnbánattól könnyes szemmel térnek vissza hozzám, akkor boldognak fogom érezni magam. Milyen boldog leszek akkor! Kiragadom őket az ördög karmaiból. Vassula, légy türelmes! Megmondtam, hogy Szavam olyan, mint a patak, folydogál, majd gyorsulni kezd, és folyóvá szélesedik, aztán kiárad, és széles óceánná válik, a Szeretet óceánjává. Szeretettel tölti el szíveteket és a Szeretet Szeretetként lesz köztetek. Figyelmeztettelek Vassula, hogy sokan vissza fognak utasítani téged. [1987. okt. 23-án és más alkalommal is.] Tanulj elfogadni! Engem is sokan visszautasítottak, és keménységük sírásra indított!  [Jézus úgy beszélt velem, mint a gyermekkel szokás. Mosolygott, és igyekezett megértetni velem, hogy Neki is milyen nehéz volt.] Jöjj, meg fogod tanulni. Szeretlek, segítek neked. Sok embert fogok megtéríteni.

129.

J: Már jóval előtted is sokakat meghívtam szolgálatomra; igen, azok voltak az erényes napok, amikor szívesen fogadták az áldást. Szegény lelkeket hívtam meg, és ők sohasem kételkedtek abban, hogy én, az Ő Istenük és Megváltójuk hívom őket. Környezetük sem kételkedett úgy, ahogy ma. Vassula, a te korszakod halott. Pusztaságot hoztak létre, és azáltal terjesztik ki ezt a pusztaságot, hogy elítélik mai műveimet. Véremet ontva öntöztem meg szíveteket, hogy világosságomban éljetek. Ó teremtés, hiába ömlött volna Vérem? Ez a kor azt mondja: „Ne figyeljetek oda, fogjátok be fületeket, mert biztosan az ördög hangja az, amit hallotok.” Akiket pedig látomásokkal áldottam meg, azokat ma kigúnyolják és elveszik bátorságukat enyéim, akik házamban laknak. Elszántak, és mindig készen állnak arra, hogy elítéljenek engem. Mert akaratuk ellenére is elítélnek az emberek előtt, amikor tagadják adományaimat. Ha enyéim szívesen fogadnák áldásaimat, így szólnának azokhoz, akik beszámolnak nekik felhívásomról: „Nyisd ki füledet, fiam, mert valóban lehetséges, hogy Isten szól hozzád.” Olvastasd el újból teremtésemmel Sámuel meghívását! (1Sám 3, 8-9) Azok voltak az erények napjai, amikor szívesen fogadták az áldásokat. Teremtés, bárcsak azt mondhatnám ma rólad, hogy „Kevéshitű korszak”, de csak azt mondhatom, hogy „Ó, teljesen hitetlen korszak!”

146-147.

V: Uram, bár ez az üzenet sok világi embert térített már meg, és ők boldogok, én mégis szomorú vagyok, mert legalábbis harminchárom egyházi tekintélyviselőnek küldtük meg az üzenetek másolatát, és csupán ketten válaszoltak. Egyik azt írta, nem érzi kötelességének, hogy véleményt mondjon, a másik azt mondta, hogy túlterhelt és nincs erre ideje. Uram, szomorú vagyok!

J: Nem baj, Vassulám! Hagyd, hogy szabadon tegyem, ami nekem tetszik. Egyszer majd ismertté teszem műveimet, amelyeket neked adtam. Te pedig, gyermekem, ezt a nevet fogod viselni: „A Szeretet áldozata”. Sohasem hagylak el. Az idők végezetéig minden szót ezerszer le fognak írni. Örök kötelék van közöttünk. Ez a kötelék a köztünk lévő Szeretet szövetségének köteléke. Ez a kötelék az én Nevemet viseli, és mindörökké, az egész örökkévalóságon át megmarad.

Azért jövök, hogy megmutassam, mennyire szeretem őket {az egész teremtést}! Megszakad a Szívem, mert oly sok teremtményem enged a Sátánnak! Mennyire szenvedek, amiért oly sok papom jár a kárhozat útján! Én vagyok az Ige. A Szentek Szentje, az örökkévaló Isten, Emmanuel, és a ti Megváltótok, akit ti sok évvel ezelőtt keresztülszúrtatok, és még most is át- meg átszúrtok. Miért? Mi a különbség a mostani és a régmúlt napok között, amikor testben éltem köztetek, és fölszegeztek a keresztre? Ismételten keresztülszúr képmutatásotok, gőgötök, hitehagyásotok és makacs süketségetek. Továbbra is közömbösek maradtok jeleimmel, csodáimmal és isteni műveimmel kapcsolatban. Ma éppúgy kigúnyoltok, mint tegnap. Ti gúnyoltok ki, ti, akikre a lelkek millióit bíztam. Érzéketlenségetekkel újból keresztre feszítetek, újra felszögeztek a fára. Ó ti mindannyian, akiknek a szíve még terméketlen*, és akiknek a szíve gránittá változott, megengeditek-e valaha, hogy megérintsem, meglágyítsam és kinyissam szíveteket?* Felhagytok-e végre azzal, hogy keresztülszúrjatok?*

(V: a csillaggal jelölt helyeken Jézus hangja szomorú volt és könyörgő.)

164.

J: Az egyházi tekintélyviselők változatlanul vissza fognak utasítani téged. Engem is visszautasítottak a farizeusok, mert azt gondolták, hogy övék minden erő és hatalom. Elfelejtették, hogy semmit sem tudnának tenni, ha felülről nem kapnának erőt és hatalmat. És most Káinnak ezek a fiai is elfelejtik, hogy semmit sem tehetnek, ha én nem adok nekik erőt és hatalmat. Én vagyok a Hatalom, én voltam, és én leszek az mindörökre.

Azokat, akik megtagadják Gondviselésem műveit [ezt, és más üzenetet is], elvakította, és sötétségbe borította hiúságuk. Ők azok a vak vezetők, akik megismétlik a tévedést, ők azok, akik kívülről tiszták és fényesek, de belsejükben csak megalkuvás és holt csontok találhatók!

209.

Szűzanya: Vassula, soha ne veszítsd el bátorságodat! Melletted vagyok. Térj be Jézus Sebeibe, térj be Fájdalmas Szívembe, és érezd fájdalmamat! Érezd, mennyire sírok! Sokakhoz elmegyek [jelenésekben], megmutatom nekik Szívemet, jeleket adok képmásaim könnyhullatásával. Megjelenek különböző helyeken, de gyermekeim szívét vastag kéreg takarja, a hitetlenség kérge. Nevetségessé teszik azokat, akik hisznek. Isten Szava semmit sem jelent számukra, Isten felszólításait semmibe veszik, kevés figyelmet szentelnek figyelmeztetéseinknek. Senki sem akar azokra a kinyilatkoztatásokra figyelni, amelyeket maga az Isten ad. A ti korszakotok hite semmivé vált, elsöpörte az összeférhetetlenség, a romlottság, a kegyetlenség és az aljasság.

215.

Szűzanya: Gyermekeim, forduljatok vissza Istenhez! Kérlek benneteket, jöjjetek vissza, és Isten meg fog bocsátani nektek. Teremtés, az Ő irgalmassága harmatként száll le rátok, és ti kinyíltok, és magatokba szívjátok világosságát. Hívlak benneteket, bátorítalak benneteket, de hányan tudnak hívásunkról? Hányan hisznek ezekben a hívásokban? Fáj a Szívem, amiért csak maroknyian hisznek ezekben a hívásokban. Ennek a nemzedéknek gránittá vált a szíve. Elvakította a racionalizmus, elfelejtették Isten útjait, elfelejtették Isten csodáit, elfelejtették, hogy Ő mindenható, és irgalommal teljes. Ilyen mélyre, mint most, még sohasem süllyedt Isten teremtése, még Szodoma és Gomorra napjaiban sem. Közömbösségetek az egekig hatolt, hitetlenségetek megítél benneteket. Bukásotok egyik oka az lesz, hogy könyörtelenül üldöztétek jelenéseimet és azokat, akiket Isten üzenetekkel áldott meg.

218.

Mert én a szeretet Istene vagyok, az irgalom Istene, de az igazságosság Istene is. Bírátokká kell lennem, ha teremtésem ellenem lázad.

224-225.

J: Ezekben a napokban a Sátán sokakat megtéveszt, megtámadja azokat a kinyilatkoztatásokat és jelenéseket, amelyek tőlem valók. Ha nem jöttem volna el, hogy megmentselek benneteket, még mindig a karmai között lennétek. Higgy, higgy irgalmasságomban, higgy műveimben, hasonlítsd össze magadat azzal, ami azelőtt voltál! Nem én jöttem el, hogy megmentselek téged? Én vagyok a Világosság, én mentettelek meg a sötétségtől. Vassula, a Sátán elszántan igyekszik titeket egymás ellen uszítani. Értsd meg, hogyan ármánykodik. Össze akar zavarni benneteket. Tudja, hogy műveim sok lelket mentenek meg, ezért akarja meghiúsítani terveimet, és ezért küzd ellenem. Mindig melletted leszek. Olvasd el az Apostolok cselekedeteinek második fejezetét! Lelkem sokakra kiáradt onnan felülről, és mint mindig, néhányan kinevetik, mert képtelenek megmagyarázni misztériumaimat. Újra és újra elmondtam, hogy Lelkemet kiárasztom az egész emberiségre és prófétálni fogtok. A fiatalok látomásokat látnak, [ma általában gyermekek kapnak látomásokat, mint Medjugorjéban, Fatimában, Garabandálban], az öregek pedig álmokat. Még a legutolsóra is kiárasztom Lelkemet. Csodákat teszek fenn az Égen, és jeleket adok itt lenn a Földön. Teremtés! Valóban megértetted ezt a jövendölést? Nagyon kérem tanítóimat, akik nem hisznek a Bölcsesség műveiben, hogy keressék a példabeszédek rejtett értelmét a régiek bölcsességében! Kérniük kellene, hogy elteljenek a megértés Lelkével, aki megérteti velük Nevem nagyságát. Óvakodj a Sátán csapdáitól! Előre figyelmeztettelek rosszindulatára. Gyermekem, én, az Úr, határtalanul szeretlek, és nem hagylak elveszni.

229-230.

(V: Ma korán reggel megmondta az Úr, hogy hamarosan visszautasít néhány helybeli pap.)

V: Uram, valóban megint visszautasít néhány pap?

J: Ne félj, hamarosan mindenre fény derül, és azok, akik visszautasítottak téged, és nem akarnak üzenetemben hinni, bocsánatért fognak imádkozni az Atyához. Vassula, ha vakok lettek volna, meggyógyítottam volna őket, de ők azt állítják, hogy „látnak”. Ugyanazoktól a vak vezetőktől származnak, abból az időből, amikor a Földön voltam. Ha földi életem idején éltek volna, akkor azok között lettek volna, akik keresztre feszítettek, akik a prófétákat megkövezték és elhallgattatták. Mi a különbség a mostani és az akkori helyzet között? Azt állítják, hogy hisznek bennem, de visszautasítják azt, ami a Lélektől származik. Ezáltal újból elutasítanak engem. Te éntőlem származol üzenetemmel együtt, de ők is jeleket kérnek, bizonyítható jeleket, ahogy a farizeusok és az írástudók. Készülődj gyermekem, készítsd hátadat, mert megkorbácsolnak! Én, az Úr, megengedtem nekik, hogy megkorbácsolják hátamat, így te is nyújtsd oda nekik a tiedet. Hadd ismételjék meg tévedésüket, ha nem akarnak meghallani. Engem, az Urat, visszautasítottak, és végül felszegeztek a fára. Légy tehát te is engedelmes, és oszd meg velem keresztemet! Ma éppen úgy van, mint tegnap. Bárkit küldök, tüzetesen megvizsgálják, üldözik vagy visszautasítják. Szakadatlanul vérét ontják azoknak, akiket én küldök, Ábel vérétől kezdve e nemzedékig! Ahogy az írástudókat és farizeusokat figyelmeztettem, úgy figyelmeztetem ma azokat, akik üzenetvivőimet üldözik és elítélik Szavamat. Figyelmeztetem azokat, akik kinevetik a Lelket. Újból figyelmeztetem őket, hogy maguk ellen tanúskodnak.

Egyikük sem változott meg. Művük ugyanolyan maradt, gondolkodásmódjuk ellenük beszél:

Vezetők! Ti ugyan lelki üzenetekről prédikáltok, mégis semmibe veszitek azt, ami a Lélektől származik! Vezetők! Ti Testemmel tápláljátok bárányaimat, de távol tartjátok tőlük Véremet! [Ezeket haraggal mondta.]

Elfelejtettétek tanításaimat? Vassula, éreztetni fogom veled töviseimet. Éreztetni fogom, hogy mennyire uralkodik a racionalizmus ezeknek a papoknak a szívében. Kiteszlek támadásaiknak. Kenyeremmel táplállak. Légy velem egy! Érezd töviseimet, és érezd magadénak a töviseket, hadd szúrja keresztül a te lelkedet is minden szög, ahogy engem keresztülszúrt. Figyelmeztettelek, készülj fel a korbácsolásra! Ne feledd azonban, hogy az én hátamat is érik azok az ütések, és bármit tesznek veled, azt velem is teszik.

233.

V: Uram, bízom Benned! Amit tanultam, egyedül Tőled tudom. Uram, mégis sok egyházi személy gúnyol engem. Nem akarják elhinni, hogy Te vagy az. Elutasítják műveidet. Lábbal tiporják a gyermekek látomását, a jelenéseket, a kinyilatkoztatásokat, azt akarják, hogy HALLGASS! Kérlek, ne maradj távol Istenem, jöjj gyorsan hozzánk, segíts nekünk Uram, mi Megváltónk!

J: Vassula, azoknak, akik elnyomnak téged, azt mondom: „Amíg ismét olyanokká nem váltok, mint a gyermekek, nem mentek be az Isten országába.” Gyermekem, eljön az idő, amikor minden látomást igaznak ismernek el. Megmondtam, hogy Egyházamban nem lesz tartalmatlan látomás vagy megtévesztő jövendölés. Amit mondtam, hamarosan beigazolódik. Amit kijelentek, még a te éltedben be is teljesítem.

235-236.

J: Figyelj hangomra! Belekiáltok ebbe a pusztaságba. Felemelem mindazokat, akik meghallják. Lemosom bűneiket és elfelejtem, mint ahogy a víz elfolyik, és nyoma sem marad. Jaj, azoknak, akik becsukják fülüket! És jaj! Sokan lesznek közöttetek, akik eltévedtek, de nem akarnak rám figyelni, aki az Út vagyok. Elhagytatok engem, sokáig tévedésben bolyongtatok, és csak a Sátán füstjét szívtátok magatokba. Nevem már semmit sem jelent számotokra. Olyanok vagytok, mint az árnyék a Földön, és gonoszságotokban, a Sátán segítségével megfordítottátok az Igazságot; az evolúciós elmélettel kiszorítottatok engem. Olyan sok figyelmeztetést küldtem nektek, megjövendöltem nektek ezeket a napokat. Végtelen irgalmamból jeleket adtam nektek, ti azonban inkább becsuktátok szemeteket irgalmasságom előtt. Ti vezetők, akik ismeritek Szavamat, és nekem szolgáltok, akik felismeritek, hogy közel van az idők vége, de csak szemlélitek a rátok árasztott kegyelmeket, mert merő gyávaságból csak az emberek kedvét keresitek, próbáljatok megérteni, és nézzetek bele újból példabeszédeim rejtett misztériumaiba! Nagyon kérlek benneteket, könyörögjetek, hogy a Szentlélek árassza rátok a megértés kegyelmét a tudás mélyebb ismeretéért! A napok meg vannak számlálva, és lelketek is. Készüljetek, vegyétek le azt a fátylat, amelyet ellenfelem tett szemetekre, mert amíg megmaradtok hiúságban, bűnösök maradtok! Alázzátok meg magatokat, és fogadjátok el útjaimat! Válaszoljatok hangomra, amely fájdalmasan kiált bele ebbe a pusztaságba. [Amikor Jézus e szavakat mondta, fájdalmát is éreztette velem. Jézus rettenetesen szenved.]

236-237.

V: Hogyan lehet, hogy sok egyházi személy nem ismeri el irgalmas jeleidet, amelyeket ezekben a napokban adsz nekünk? Uram, tudod, hogy mit mondanak? Azt mondják, hogy nem ez az igazi hit, más szavakkal: „Mi már jelek nélkül is megtértünk, tehát mi a nélkül is megvagyunk; ezért Istenünk, ne adj több jelet, mert bennünket nem érdekelnek ezek a rendkívüli dolgok.” Ezt mondják, ahelyett, hogy arcra borulnának a földön, és azt kiáltanák: „Dicsőség Istennek! Dicsértessék az Úr végtelen irgalmáért! Te valóban beteljesíted az Írást!” Vajon mi az igazi hit szerintük, ha elutasítják a Lelket?

Így érvelnek: Emlékezzetek, mit mondott Jézus Tamásnak: „Boldogok, akik nem látnak, és mégis hisznek…” Elfelejtették, hogy emellett még mit mond az Írás? „El ne fojtsátok a Szentlelket, és meg ne vessétek a prófétálás lelkét!” – És a Lélek ott fú, ahol akar… – Amikor ezek az emberek így érvelnek, nem veszik észre, hogy egyedül csak Veled vitatkoznak, Uram.

J: Gyermekem, kiálts hangosan a nemzeteknek!

Kiálts, hogy mindenki meghallja: „Itt van a mi Istenünk! Velünk van a mi Istenünk. Sohasem hagyott el bennünket, úgy jött, mint a pásztor, hogy táplálja nyáját, és karjába gyűjtse bárányait, mert országa közel van.” Kis nyájamat nagy szeretettel egybegyűjtöm karjaimba, és táplálni fogom.

V: Nem törődnek jeleiddel. Hallanak róla, azután félreteszik. Mintha azt akarnák, hogy ne adj több jelet!

J: Nem szükséges, hogy bárki tanácsot adjon nekem, nincs szükségem ezekre a tanácsadókra, mert bölcsességük szégyen. Nem tudom talán, hogy hogyan kell megmérni, és hogyan kell táplálni benneteket? Jaj! Csupán egy kis maradék várja Lelkemet. Nem értették meg, hogy cserbenhagynak, ha az ellenség szellemét követik? És ha cserben­hagynak engem, akkor már nem látják az Igazságot sem.

Mondja-e az agyag a fazekasnak: „Mit csinálsz?” Fogadjátok alázattal, amit a Lélektől kaptok, fogadjátok el műveimet és misztériumaimat! Én akartam jeleimet megsokasítani napjaitokban. Fogadd tehát örömmel, amit a Lélektől kapsz, örvendezz és fogadj engem, légy boldog és ne fordíts hátat nekem! Nézz rám és ismerj fel! Ne fojtsd el Lelkemet, fogadj szívesen engem! Jaj nektek, akik elfojtjátok Lelkemet! Jaj nektek, vak vezetők, akik hiúságtól dagadoztok, ti változtattátok pusztasággá Szent Egyházamat! Előbb magatokat vizsgáljátok meg, ha az igazságot keresitek, és úgy bizonyosodjatok meg arról, hogy ti az igaz hitben vagytok-e?

285.

J: Azzal bíztalak meg {Vassula}, hogy hirdesd és közvetítsed üzenetemet a világnak, de ne feledd, nem kérem tőled, hogy győzd meg őket. Akinek füle van, hallja meg!

 

1989. Jézus, Vassula. (Vassula-2)

304.

J: Hiába kelnek fel seregeik, egyetlen leheletemmel legyőzöm, elsöpröm őket. Én vagyok az Úr, a Szent, és engem úgy ismernek, mint aki legyőzte a királyokat és a királyságokat, hogy megismerjék Szavamat. Hatalmammal trónokat borítottam fel és megszégyenítettem azokat, akik magukat „tekintélynek” tartották. És most is így lesz.

Figyelmeztettem őket, de nem figyeltek és nem hitték el. Teljes komolysággal mondom, hogy az óra közel, egyre jobban fenyeget! Itt van a leszámolás ideje! Egyetlen ember sem mondhatja, hogy nem figyelmeztettelek benneteket erre az órára.

344.

V: Uram? Mondhatnék valamit?

J: A Szeretet figyel.

V: Uram, sokszor adod nekünk Szavadat, de sokszor nem hallgatják meg, vagy nem hiszik el.

J: Tudom, de még sincs minden hiába. Mert ugyan sokan nem hallgatnak meg, de mindig van néhány, aki meghallgat. Ha csupán egyetlen mag ereszt gyökeret, akkor nem volt hiába minden áldozat.

V: Uram, kegyelmeddel és könyörületből adod nekünk ezeket az üzeneteket. Egész tömegek olvashatnák és megtérhetnének, de nem így történik. Küzdenek üzeneteid ellen, és sokszor hagyják figyelmen kívül, még a tieid is.

J: Virágom, Egyházamban ez a nagy hitehagyás ideje. Káinokkal van tele Egyházam, szentélyemben emelik trónra magukat. Több figyelmet szentelnek a külsőségeknek, mint szeretetről szóló tanításomnak. Milliónyi lelket bíztam rájuk, hogy szeretettel vezessék őket hozzám, de eltették a tudás kulcsát. Ők maguk sem mennek be, és másokat sem engednek be, akik pedig szeretnének bemenni.

 

1989. Jézus, Vassula. (Vassula-3)

32-33.

J: Ma irgalommal telve szállok le hozzátok, hogy szeretetemben megmentselek benneteket. Kegyelmem Szentlelke olyan lesz, mint a pára, és betakarja a Földet. Bizony mondom nektek, hogy megsokasítom rajtatok kegyelmemet. Hirdetni fogják, és sokan hallják majd Szavamat. Megsokasítom látomásaitokat. Mindazok, akik semmibe veszik kegyelmem Szentlelkét, és el akarják fojtani, csak az ösztöke ellen rugdalóznak, és hiábavaló lesz erőlködésük. Mert én, az Úr, fel akarlak támasztani benneteket, meg akarom művelni ezt a pusztaságot, amelyben éltek, és igazi oázist adok csalfa délibábotok helyébe.

Én, a ti Istenetek, előttetek állok, és kérdezem azoktól, akik elfojtják Szentlelkemet: hogyan lehet, hogy nem ismeritek fel az időket? Miért döntöttetek úgy, hogy jeleimet és csodáimat figyelmen kívül hagyjátok? Miért fojtjátok el újból és újból hangomat, és miért üldözitek újból és újból prófétáimat? Mitől féltek, és miért oltjátok el oly buzgón azt a kis lángot, ha észreveszitek, hogy világít a ti sötétségetekben? Miért siettek oda, hogy eltiporjatok és megsemmisítsetek minden virágot, amely az én kegyelmemből nő pusztaságotokban és szárazságotokban? Hogyan kívánhatjátok, hogy én, a ti Istenetek, hallgassak és halott legyek? Hadd mondjam meg, és hadd emlékeztesselek benneteket arra, hogy ki vagyok: Én vagyok az élő Ige! Cselekedni fogok!

39.

J: Hallottál-e valaha olyan emberről, aki hűséges akart lenni hozzám, és sohasem támadták vagy üldözték?

V: Nem Uram, sőt néhányan vértanúként haltak meg.

J: Igen, látod kicsim, most beigazolódik, amit a jövendölések mondtak. A mai napig is így van. Aki Nevemben beszél, és felemeli hangját, hogy üzenetemet hirdesse, biztos lehet abban, hogy üldözni fogják a káinok. Hívom őket, de nem akarnak meghallani, intek nekik, de nem törődnek vele, megvetéssel elutasítják minden figyelmeztetésemet, nevetségessé teszik ígéreteimet. Nem mondtam-e, hogy napjaitokban kiárasztom Lelkemet az emberiségre? És hogy törvényeimet közvetlenül a szívetekbe helyezem, és elmétekbe írom? Egyetlen jövendölés sem származik az emberektől, hogyan is származhatna? Szavamat a Szentlélek sugallja, Ő indítja az embereket arra, hogy rólam beszéljenek. Én, az Úr, új Eget és új Földet ígértem, és Vassulám, már készítem számotokra!

103-104.

V: Uram, ne adj át üldözőim akaratának! Hamis tanuk keltek ellenem. Attól a naptól kezdve, hogy igyekszem megismertetni utaidat a fiatalsággal, és ösvényeidre tanítom őket, a gonosz lélek megkettőzte haragját ellenem. Igen, Uram, attól a naptól kezdve, hogy üzeneted hirdetem és felfedem Szent Arcod édességét, a gonosz lélek befolyása alatt tartja vádlóimat, akik félrevezetve és elvakítva üldöznek és „vadásznak rám”.

J: Vassulám, légy erős! Szentséges Szívem a te erődöd. Jöjj gyermekem, és rejtőzz el mélységeiben! Kezem emelt fel, a Szeretet szeret téged. Látod leányom, ezek az emberek nem beszélik az én nyelvemet. Az én szeretet-nyelvem valójában sohasem érintette meg őket. Te már igazán tudod, hogy akit magamhoz emelek, az én nyelvemet beszéli, és igyekszik teljes önátadásban, a közelemben élni, de abban is biztos lehet, hogy támadás éri. Az én nyelvem a szeretet nyelve, de nem értették meg. Ha eretneknek neveznek téged, engem neveznek eretneknek, és eretneknek nevezik országomat, mivel országom alapja a szeretet. [Egy pap azért nevezett engem eretneknek, mert Jézus olyan kedves hozzám, és „jegyesnek” hív engem. Elfelejti, hogy minden apáca Jézussal köt „házasságot”, és hogy Ő a Vőlegényük; így miért ne lehetne valaki Jézus jegyese!] Ezeknek a szolgáknak sok imára és áldozatra van szükségük. Minden léleknek, aki elítéli üzenetemet, velem kell találkoznia, és nekem kell számot adnia majd az ítélet napján, és hidd el nekem, szigorúan fogom megítélni őket.

106.

J: Virágom, ha arra emlékeztetlek, miként hordoztam keresztemet, ügyet sem vetve a szégyenre, akkor nem fogod feladni azért, mert híján vagy a bátorságnak. Szentlelkem vezet téged. Célom az, hogy véget vessek az istentagadásnak! Ó gyermekem! Nem sokan hallgatnak hangomra, mert nemzedéketekben nincs alázat. Minden időben gyenge eszközeim által közeledtem gyermekeimhez, de enyéim közül sokan elfojtják üzenetemet. Leányom, okosságuk oktalansággá lesz, ha nem ismerik fel isteni műveim gyümölcsét, és vonakodnak elhinni. Amint már korábban mondtam, azért nem hisznek, mert nem az én juhaim. Az én juhaim hallgatnak hangomra. Ismerem őket, és ők is ismernek és követnek engem. Az ő esetükben beteljesedett a jövendölés: „Az utolsó időben gúnyolódók jönnek, akik istentelen szenvedélyeiknek élnek. Ezek azok, akik szakadást okoznak. Érzékies, Lélek nélkül való emberek.” (Júdás 18-19) És „tudom, hogy élő a neved, de halott vagy. Ébredj föl, erősítsd meg a többit, aki halálán van.” (Jel 3,1-2) Nem csupán halottak, hanem bukásukban még attól is megfosztanák gyermekeimet, hogy mennyei kenyeremet egyék. Elfelejtik, hogy én uralkodom felettük, hogy annak adom a kegyelem Lelkét, akinek akarom, és a legkisebbet is felemelem. Gonoszságukban becsapják előttem az ajtót. Angyalaim [gyermekeim] iránti haragjukban megfosztják minden reményétől ezt a nemzedéket. Nem bánnak sokkal jobban a kegyelem Szentlelkével, mint ahogy a farizeusok bántak velem. Vassulám, Lelkem kedvese, bátorság! Benneteket [akik bármilyen módon részt vesznek ezeknek az üzeneteknek a terjesztésében] azért állítottalak ösvényemre, hogy osztozzatok velem a béke és a szeretet keresztjében.

118.

J: Ezért emlékeztetlek titeket e napokban szüntelenül az igazságra, még ha ismétlem is magam. Bár egyeseket untat, hogy magamat ismétlem, tovább is ugyanazokra az igazságokra foglak emlékeztetni benneteket. Ez az egyetlen mód arra, hogy felrázzak néhány álmos lelket. A hitetlenek ma visszautasítják a kegyelem Szentlelkét, nem tudják azonban, hogy mit utasítanak vissza. Úgy van, ahogy az Írás mondja: „A kő, amelyet elvetettek az építők, szegletkővé lett, s egyben a botlás kövévé és a botrány sziklájává.” (1 Pét 2,7)

Ezek a hitetlenek nem hisznek Szentlelkem műveiben, és elbotlanak a szegletkőben. Igen, a kegyelem Szentlelke, aki azért száll le, hogy megmutassa nektek az utat, az igazságot és az életet, ma valóban szegletkő. Ő az a kő, amelyet nem ismertek fel, és amelyet teljesen elvetettek.

 

1989. Író. (Ecuador-1) 71.

Az újságok, a rádió és a televízió kezdtek lekicsinylő híreket közölni a jelenésekkel kapcsolatban. Még az egyházi hatóságok is ellene szóltak. Kigúnyolták azokat, akik kapcsolatban álltak a jelenésekkel. Éppen az ellenkezőjét tették mindannak, amit a Szűzanya kért.

 

1990. Jézus, Szűzanya. (Vassula-3)

128-129.

J: Arra készítelek fel benneteket, hogy az új Ég alatt és az új Földön éljetek, mert közeledik az idő, amikor a Szeretetnek vissza kell térnie, és veletek fog élni. Hamarosan meghalljátok a visszatérő Szeretet lépteit az úton. Hangom ezért hallható az egész Földkerekségen. Ezért látnak az ifjak látomásokat. Megmondtam, hogy az egész emberiségre kiárasztom Lelkemet. Fiaitok és leányaitok prófétálni fognak, és még a legkisebbet is megáldom. Igen, hangom ma belekiált a pusztaságba. Minden egyes embert hívok, bár némelyek nem értették meg, amit Lelkem mondott. Nem értették meg jeleimet és az ifjak látomását sem. Nem becsülik már Szívünk gyümölcseit, választott lelkeimet pedig hazugnak tartják.

143.

Szűzanya: Szívemet ma könnyek áztatják a sok bűn miatt. A világ hálátlan a Szeretet iránt. Sokak előtt megjelenek, és könyörögve kiáltom feléjük [az emberiséghez], hogy térjenek vissza Istenhez, és változtassák meg életüket, de csak nagyon kevesen teszik ezt meg igazán. Leányom, imádkozz ezekért a makacs lelkekért!

163.

Szűzanya: A Szentek Szentje egyszer így, máskor pedig másként szól hozzátok, hogy megértesse veletek, az idő sürget! Fájdalom tölt el, könnyek fojtogatnak, és Szívemet bánat emészti, mert látom, hogy milyen sok gyermekem merül mély álomba, és utasítja vissza irgalmas figyelmeztetéseinket. Egész nap szólítalak, az egész földkerekségen megjelenek, és kérlek benneteket, hogy térjetek meg, és közeledjetek Istenhez.

168-169.

J: Nyissátok ki szemeteket, és megláttok ragyogásomban! Kész vagyok világosságot adni szemeteknek, hogy lássatok, nehogy halálos álomba merüljetek. Nemzedéketek cselekedetei romlottak és gonoszak. Nemzedéketek messze van attól, hogy képmásom legyen, messze a szeretettől, messze a szentségtől. Szent Istenetek vagyok, de ti minden percben újból keresztre feszítetek engem. Én vagyok az, aki ma oly nagy szeretettel ölellek két karomba, és gyengéden táplállak benneteket Szavammal, hogy visszaadjam istenségeteket [isteni életeteket], gyenge nemzedék. Azért jövök, hogy megszabadítsalak a bűntől. Nem azért jövök, hogy fenyegesselek, hanem azért, hogy végtelen irgalmamban figyelmeztesselek. Szívem vágyódik arra, hogy birtokába vehessen, hogy enyéim lehessetek az örökkévalóságra, és ragyogó fehér ruhába öltöztessen titeket. Szívem elszántan igyekszik elvonni benneteket utálatos cselekedeteitektől. Hívlak benneteket, de ma sokan nem akartok válaszolni nekem. Gyenge eszközök által szólok, de sokan vannak, akik nem akarnak rájuk hallgatni. Ezek csalóként kezelik küldötteimet. Legszívesebben azt tennék, ami nekem legkevésbé tetszik: kioltanák életüket.

[„Kioltanák életüket”… csupán két szó, de sokkal többet jelent ennél. Azt is jelenti, hogy akik megtámadják a Szentlelket, azok Őt fojtják el, mivel Ő szól a küldötteken keresztül. Elfojtják Istennek e néphez küldött figyelmeztetését, és felelősek azokért e lelkekért, akik elvesznek. A kegyelem Szentlelke választotta ezt az utat, így akar felébreszteni bennünket, mert nemzedékünknek erre van szüksége; sokasodnak a kinyilatkoztatások, üzenetek érkeznek a jelenések által. Fatima felhívását nem vették komolyan. Tizenhárom évig hallgattak róla, pedig figyelmeztetés volt. Az eredmény a második világháború és a kommunizmus lett.]

Azt gondolták, hogy szent szolgálatot tesznek nekem. Lelkük sötétségben van, és most éppúgy nem ismerik fel kegyelmem Szentlelkét, mint ahogy annak idején a zsidók sem ismerték fel, hogy én vagyok a Messiás.

 

1990. Szűzanya, Jézus, Vassula. (Vassula-4)

125-126.

Szűzanya: Isten azt akarja, hogy mindenki megmeneküljön, és ez most ünnepélyes figyelmeztetésem mindazok számára, akik hallják e könyv jövendöléseit: ne fojtsátok el a Lelket, Aki most munkálkodik közöttetek, amikor hitehagyástok elérkezett tetőfokára.

Ne mondjátok majd az ítélet napján: „Sohasem hallottam, sohasem tudtam ezt.” Jézus és én ezeket már azelőtt kinyilvánítjuk, mielőtt még megtörténnének, hogy ne mondhassátok, amikor színről színre találkoztok Istennel: „Nem tudtam róla.” A kevélyek fellegvára össze fog omlani…, és a gonosz lelkeket kivetik belőle.

141-143.

V: Uram, van még más is, amit már kértem Tőled, és újból kérni szeretnék, de nem tudom, hogyan mondjam el!

J: Megnyitom ajkadat, és beszélni fogsz!

(Hirtelen a szavak áradata tolult ajkamra.)

V: Uram, nem mondtad-e, hogy a Szószóló, a Szentlélek fog minket mindenre megtanítani, és emlékeztetni fog arra, amit mondtál nekünk?

Nem mondja-e az Írás: „Az Egyházban pedig Isten némelyeket apostolokká, másokat prófétákká tett…” (1Kor 12,28), és nem mondja-e az Írás: „ … van egy maradék, akiket a kegyelem választott ki. De ha ez a kegyelem alapján történt, akkor nem tettek fejében, különben a kegyelem már nem volna kegyelem.” (Róm 11,5-6) És végül nem mondja-e az Írás: „Amikor egybegyűltök, legyen mindegyiteknek dicsérő éneke, vagy tanítása, vagy kinyilatkoztatása…” (1Kor 14,26) Így Uram, manapság miért ítélik el egyes papok a prófétai- vagy magánkinyilatkoztatásokat? Miért csak egyik szemükkel tekintik meg? És miért támadják egyes papok, sőt püspökök elítélően üzeneteidet?

J: Valójában gyermekem, ellenem küzdenek, mert elnyomják a Szószólót. Leányom, ezek az emberek nem ellened fordulnak, nem angyalom, nem azt teszik, hanem ellenem fordulnak, nem ellened.

Ha semmibe vesznek téged leányom, az azért van, mert az ő sivatagukban nőttél fel. Azért nem öntöznek téged, hogy elhervadjál és eltűnjél. Továbbra is megfeledkeznek arról, hogy én vagyok a te hűséges őrződ.

Vassula, emlékeztetlek az esküvői lakomáról szóló példabeszédemre (Mt 22,1-14). Leányom, sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak.

A bizalom olyan kegyelem, amelyet én adok. A hit is olyan kegyelem, amelyet én adok. Ezek az idők a kegyelem és az irgalom idői.

Ezek azok az idők, amikor Szentlelkem kiárad rátok.

Ezek azok az idők, amikor Szentlelkem kiemel benneteket nagy hitehagyásotokból, hogy egybekeljen veletek. Lehullik rólatok korszakotok nyomorúsága, mert saját kezemmel veszem le rólatok halotti lepleteket, hogy menyegzős köntösötökbe öltöztesselek.

Érezd örömömet, Vassulám! Érezd, hogy már most mennyire örülök ennek az eljövendő eseménynek!

Szentlelkem azért jön, hogy tüzet hozzon a Földre, és mennyire kívánom, hogy égjen!

Ez a Szentlélek menyegzőjének ideje: ezek azok az idők, amikor a Béke Királya elküldi szolgáit, angyalait, prófétáit és mennyei udvarát, hogy menjenek el a világ négy sarkába, és hívják meg barátait lakomájára az ő országába, és felkínálja nekik mennyei mannáját.

Teljes igazságosságban küldtem el követeimet egészen a küszöbükig, hogy jelezzék visszatérésemet, de sokan nem hittek nekik, és csalóként bántak velük. Mások azért nem akartak eljönni, mert előbbre valónak tarják, ha az emberek tisztelik őket, mint ha én magam becsülöm őket.

Mivel meghívtalak benneteket és ti visszautasítottatok engem, mivel intettem nektek, és ti nem akartok tudomást venni róla, mivel semmibe vettétek minden könyörgésemet és visszautasítottátok a Szeretet ajánlatát, társadalmatok kivetettjeivel fogom betölteni házamat, és nekik adom országomat, hogy megszégyenítselek benneteket. Visszaadom látásukat, és meggyógyítom őket. Kitárom házam ajtaját, hogy beengedjem őket.

Követeim hangosan kiáltanak majd az utcákon és a nyilvános tereken. Én küldöm őket, hogy hívják meg a halottakat, akikkel az utcasarkokon találkoznak.

Akinek még senki sem beszélt soha rólam, meglátnak engem, és akik még sohasem hallottak rólam, felfigyelnek rám és megértenek.

Azok találnak rám, akik nem kerestek. Ahogy előtted is felfedtem Szent Arcomat, leányom, úgy fogom azok előtt is felfedni, akik nem kerestek engem. Nem akartok tudni Szentlelkemről, sem Szívemről, amelyet kezemben kínálok fel nektek! Ezt most azért mondom el mielőtt megtörténik, hogy ha már megtörtént, higgyétek, hogy Én vagyok, aki Vagyok!

Országomat elveszik tőletek, és oly népnek adják, amelyet bűnösnek és esztelennek, társadalmatok kivetettjeinek neveztek. Házamat azok építik újjá, akiket ti egyszerűeknek tartotok. Ők lesznek azok, aki szeretetükkel újjáépítik házam romjait és mindazt, ami tönkrement. Szentlelkem fogja őrizni és vigasztalni őket… Hamarosan porhalommá válik a kevélyek városa! Az igazság fog győzni!

Imádkozz ezekért a papokért, imádkozz megtérésükért!

 

1991. Jézus, Vassula. (Vassula-5)

49-50.

J: Akkor se csüggedj Vassula, ha minden elveszettnek látszik! Egyengetni fogom utadat, de egyúttal eléjük állítalak téged, mint a visszautasítás jelét, mint az egység visszautasításának jelét. Hiányzik belőlük az őszinteség, hogyan tudnák áthidalni a köztük lévő különbséget?

V: Uram, arra utalsz, hogy végül visszautasítják üzeneteidet?

J: Nem. Az én üzeneteim nélküled is elterjednek a maguk útján, de téged mindenfelől bántalmak fognak érni. Meg fogom engedni, hogy üldözőid tisztátalan keze megüssön téged, és nyíltan bántalmazzanak. Meg fogom engedni, hogy ellentmondjanak neked… és úgy fognak rád támadni, mint a varjak, amint tönkreteszik a vetést. Szemükben te leszel a vesztes, mert szembetűnőek lesznek a rajtad ütött sebek. E sebeket, leányom, az enyéim ütik rajtad, az én házamban. Káin követői sebesítenek meg téged. Meg fogom engedni nekik, hogy egy ártatlan gyermeket verjenek, de örömük gyászra fordul. Igen, vesztesnek látszol majd Vassulám, de nem tűntem-e én is vesztesnek? Úgy látszott, mintha eltévesztettem volna küldetésemet, a világ szemében úgy tűnt, mintha én lettem volna minden idők legnagyobb vesztese. Jel vagy számukra, amely kérdéseket fakaszt és vitákat kelt. Nincs szándékomban elvenni bátorságodat, Vassula, még akkor sem, amikor közülük némelyek megpróbálják megakadályozni üzenetem terjedését a nép körében. Vassulám, légy olyan szilárd, mint a szikla!

V: Uram, ha így „összetörnek”, ahogy most tudomásomra hoztad, ha szinte halálra sebzik lelkemet, hogyan tudnék szilárdan állva maradni?

J: Meg fognak gyötörni, de én, az Úr, melletted fogok állni, és az én erőm lesz a te erőd.

Jöjj, ne félj! Tégy tanúságot mellettem!

64.

J: Kevesen vannak, akik azt kérdezik: „Mi lehet annak az oka, hogy az Úr és az Ő Édesanyja hirtelen leszáll hozzánk?”, és papi lelkeimnek csak kis maradéka szentel figyelmet rendszeres megnyilatkozásainknak.   Megmondtam, hogy „elküldöm hírnökömet, hogy előkészítse előttem az utat” (Mal 3,1), és Édesanyám, aki a ti Édesanyátok is, pontosan ezt teszi….

Hogyan lehetséges, hogy nem tudjátok felismerni az idők jeleit?

Hogyan lehetséges, hogy nem értitek meg a mennyei dolgokat?

Hogyan lehet, hogy már nem hisztek csodáimban?

129.

J: Hallottátok, hogy nagy visszatérésem előtt jeleket fogtok kapni.

Figyelnetek kell ezekre a jelekre, amelyek megelőzik dicsőségem napját!

Ha valaki figyelmesen olvassa a Szentírást, felfedezheti ezeket az igazságokat.

Hogyan lehetséges, hogy elmétek nem nyitott a Szentírás megértésére?

Jöjj most, és értsd meg, figyelj rám gyermekem: nemzedéketek lázadásban él. Mennyire elhagyták hitüket! Pedig megsokasítottam hívásaimat és figyelmeztetéseimet. Jeleket adtam nektek nap, mint nap. Megsokasítottam áldásaimat, de nem kaptam választ. Így szóltam: „Találok-e még valakit, amikor eljövök?” Miért nem válaszolt senki sem? Könyörgésemre válasz helyett hátat fordítottak nekem. Mindössze annyit hallottam: „Vajon kinek szólhat üzenete?”

Mennyire lázadnak ellenem, és mennyire káromolják istenségemet!

134.

J: Szemem letekint a Földre, mindenkit jól megvizsgál.

Ha most leszállnék, csak egy maroknyit találnék azokból, akik jelemet viselik homlokukon.

A Mennyet azért nyitottam meg életem árán, hogy legyen a tiétek is.

Kérdezlek benneteket, melyik ember ragaszkodik inkább a halálhoz, mint az élethez?

Mikor akartok észhez térni?

Sohasem?

Még meddig tagadjátok meg és sértitek meg a ti Felkenteteket azáltal, hogy visszautasítjátok szeretetemet?

143-145.

J: Imádkozz gyermekem, imádkozz azokért, akik megsértik Szentségemet és káromolják Szentlelkemet, nevetségesnek nevezve Őt. Nem mondtam-e: „Aki az Emberfia ellen szól, bocsánatot nyer, de aki a Szentlélek ellen káromkodik, nem nyer bocsánatot” (Luk 12,10), mert a Lélek nem áll szemben a Fiúval, és az Atya sem áll szemben a Lélekkel, mert mi hárman Egy vagyunk (vö. 1 Ján 5,8).

Közületek sokan elítélik égi megnyilatkozásaimat, és üldözik azokat, akik által Lelkem szól, mert nem hiszitek el, hogy tőlem valók.

Leányom, tekints Testem Sebeire! [Jézus ruhája Vérétől volt foltos. Láttam bokáját, melyen ostorütéstől származó véres sebek voltak...]

Már csak kevés időm van addig, míg Atyám keze lesújt e nemzedékre. Figyeljetek Atyátokra, akitől származtok, figyeljetek hangjára:

Minden utat bejártam, mert össze akartalak gyűjteni, és emlékeztetni akartalak benneteket arra, hogy éljetek szentül, mert én Szent vagyok, de csak a maradék figyel beszédemre.

Beszéltem azok által, akiket ti megvetettnek neveztek, beszéltem a gyengeség és a szegénység által, de ti az őrülettel határos kultuszt csináltatok Szentlelkem üldözéséből, pedig őket is Szentlelkem vezeti.

Elküldtem hozzátok általuk Illés lelkét és Mózes lelkét, e két, zsákruhába öltözött tanút, hogy jövendöljenek nektek és emlékeztessenek titeket törvényemre nagy visszatérésem előtt. Az én Nevemben kell hozzátok szólniuk, visszavinniük benneteket az igazságra, és észre téríteni benneteket.

Felettetek azonban súlyos sötétség terjeng, és saját tudásotokban való elbizakodottságotok lett harctere az én tudásom elleni küzdelmeteknek.

A hazugság üldözte, és most is üldözi az igazságot, de a Szentírás sohasem hazudik.

Hallottátok, hogy a „vadállat” [tudtomra adta Isten, hogy ebben a szövegösszefüggésben a „vadállat” a hazugságot jelenti], amely a mélységből jön fel, háborút indít ellenük [a két tanú ellen], legyőzi és megöli őket (Jel 11,7).

A ti harctereiteket most valóban ártatlan vér áztatja, mert a prófétaság Szentlelke terhére van azoknak, akik a világhoz tartoznak. [Isten a Jelenések könyve 11,10 versére utal: „... mert e két próféta terhére volt a Föld lakóinak”]. Szócsöveim ellen megnyilvánuló őrült üldözésük és teljes visszautasításuk hasonló a szodomaiakéhoz. Makacsságukban nem akarják kinyitni szívüket, hogy eleget tegyenek e kérésnek. Vonakodnak kinyitni fülüket, hogy figyeljenek hangomra, és ezzel még Egyiptom fáraójának makacsságát is felülmúlják. [Isten a Jel 11,8 versére utal: „... Holttestük a nagy város utcáján fog heverni...” Ez szellemi értelemben Szodoma és Egyiptom.]

Ma olyan dolgokat mutatok nektek, amelyeket „… szem nem látott, fül nem hallott, emberi szív fel nem fogott.” (1 Kor 2,9), amelyek felemelik lelketeket, hogy Abbának szólítsatok. Szentlelkem igazi hűségre és az Istennek teljesebb megismerésére szólít titeket. Ezért ismétlem folytonosan ugyanazokat az igazságokat, amelyeket nektek adtam. Továbbra is szólítani foglak benneteket, míg át nem töröm süketségeteket, nemzedék.

Mindaddig fájdalommal szólítalak benneteket, amíg ezt a szót nem hallom tőletek: Abba!

Az új Ég és az új Föld hamarosan eljön hozzátok.

 

1991. Jézus, Vassula. (Vassula-6)

54-56.

V: Uram. Azok közé tartozom, akiket hevesen támad a Sátán. Hogyan hallhat csodáidról néped, ha sötétségben van? Az ördög meg akarja bénítani tervedet! Még meddig fog igazságosságod a feledés földjén időzni? Mutasd meg most, irgalom és igazságosság Ura, hogy Te vagy a mi segítőnk és vigaszunk!

J: Nem kell félned! Végül a mi Szívünk fog győzni. Mindenkinek meg fogom mutatni, hogyan tudlak megmenteni benneteket. Az Írásoknak be kell teljesedniük! Hiszen tudod, írva van (vö. Jel 11,7), hogy a mélységből felbukkanó „vadállat” harcra kel a két gyertyatartó ellen, melyek a világ Ura előtt állnak. Felkel a két tanú ellen, akik Testemet jelképezik, és amelyek az én Testem. Ők bebizonyították a szenvedés, a megpróbáltatás és az üldöztetés idején nagy állhatatosságukat. Az én Szavamat hordozzák, ők az én szócsöveim. Nekik adatott az igazság, hogy olyanok legyenek, mint az angyalok, és legyenek az Ige visszhangja, mivel engedték Lelkemnek, hogy vezetőjük legyen, és így megkapták Illés megbízatását. A felhívás, amelyet Nevemben adnak, valóban az én felhívásom.

Felemelik hangjukat, hogy emlékeztessenek benneteket törvényemre, miként Mózes a Hóreb hegyén, de én vagyok az, aki rajtuk keresztül beszél. Bár a világ emberei előtt úgy fog tűnni, hogy e két prófétát [Illés és Mózes lelkét: a prófétálás lelkét] legyőzte az ellenség, én életet lehelek beléjük, és talpra fognak állni.

„Mert amint a föld megtermi növényeit, és a kert kisarjasztja a veteményeket, úgy sarjasztja ki az Úr az igazságosságot és a magasztalást minden nép színe előtt.” (Iz 61,11)

Nyomorúságos testeteket az én dicsőséges Testem másává változtatom át. Akkor meg fogjátok látni, amint az új Ég és az új Föld létre jön. El fog tűnni az első Föld és az első Ég, vagyis a régi város, amelyet szimbolikus néven Szodomának és Egyiptomnak ismertek, mert Igémet újból keresztre feszítették benne (vö. Jel 11,8), amikor a világi emberek ismételten nem ismertek fel engem.

Bár saját tulajdonomba jöttem, népem most sem fogadott el, hanem úgy bánt Szentlelkemmel, ahogyan neki tetszett, és megengedte a „vadállatnak”, hogy háborút viseljen azok ellen, akiket én küldtem. Ez a két város együtt jelképezi Szodomának és Egyiptomnak küldötteim iránt tanúsított elutasítását, és a fáraó makacsságához hasonló teljes süketségét.

E városok helyébe kerül az új Jeruzsálem. Nem fognak benneteket többé Szodomának és Egyiptomnak nevezni, hanem új Jeruzsálemnek, az igazságosság és a szentség városának. Amikor majd ez megtörténik, a túlélők dicsérni fognak engem nagy félelmükben.

Gyermekem, a Föld várandós, és hangosan kiáltozik szülési fájdalmában. Hamarosan véget ér azonban a várakozás ideje. Már rád leheltem, teremtés!

Sorra életre keltelek és megtisztítalak benneteket. Ha tehát bárkinek kifogása van ellenetek, annak nem ellenetek, hanem ellenem van kifogása, aki az igazság Szentlelkét adtam nektek, és ha valakit keresztre feszítenek a jelképes nevű két város, Szodoma és Egyiptom között, az én Igémet feszítik ismét keresztre.

Két gyertyatartóm azonban három és fél nap után (jelképes szám: Jel 11,11) még nagyobb fényt fog adni, mivel fényét a Lelket körülvevő ragyogásból kapta.

Ezért reménykedj gyermekem! Szentlelkem ígérete a ti időtökre vonatkozik. Te az én házam népéhez tartozol.

Az Ecclesia újból életre kel.

64-65.

V: Uram, nem mindenki figyel ezekre az üzenetekre, amikor elmondom nekik.

Lehetséges, hogy nem értették meg? Nemcsak magamról beszélek, hanem a jelenlegi jelenésekről és mindazokról is, akiket Te természetfeletti módon eszközként használtál. Egyenesen megkérdezem Tőled: a felsőbb hierarchiából hányan hallgatják meg ma, és hányan fogadják kedvezően üzeneteidet? Hányan?

J: És tegnap hány főpap és írástudó hallgatott meg és fogadott kedvezően engem?

Vassula, van egy maradék, akiket a kegyelem választott ki. Ők hisznek. Az Írások mondják: „Ki nem keresett, rám talált, fölismert, ki utánam nem járt.” (Róm 10,20), pedig kezdettől fogva mindenkit meghívtam iskolámba.                     Szentlelkem a ti Vezetőtök, Hitvesetek és Mesteretek. (vö. Iz 54,5)

Bizony mondom nektek, hogy hamarosan minden nemzetet összegyűjtök a szeretetben. Lelkem fog bennetek lakni, és látást ad a vakoknak, mert a világosság, amit kaptok, az én természetfeletti világosságom.

De milyen nehéz bejutni világosságomba azoknak, akik saját lelkükben halmoztak fel gazdagságot! Milyen nehéz a bölcseknek bejutniuk országomba!

Bizony mondom nektek, hogy társadalmatok kivetettjei és azok, akiket ti méltatlanoknak neveztek, előbb jutnak be. Igen! Be fognak jutni azok, akik nem tudnak különbséget tenni a jó és a rossz között, akik nem tudják, melyik a jobb és a bal kezük!

Mindenkit meghívtam és hívok, hogy üljenek asztalhoz velem, de sokan nem válaszolnak meghívásomra.

Kinevették és megvetették jóságos hívásomat. Tanításuk okozta azoknak bukását, akik pedig el akartak jönni. Hasonlítsátok össze mindezt a menyegzőről szóló példabeszédemmel (Mt 22,1-4)! Vissza fogok jönni [a második Pünkösdkor: a Szentlélek kiáradásakor: Joel 3], és remegni fognak. Remegni fognak, amikor felismerik, kit utasítottak vissza egész idő alatt. Megtagadták az én Lelkemet, és inkább saját lelkük vezetésére bízták magukat. Megtagadták világosságomat az övék kedvéért. Megtagadták mennyei tudásomat, melyet Bölcsességem adott, egy másodrendű filozófiáért és saját racionalista tudományukért. Elhagyták hitüket, mert visszautasították Lelkemet, világosságomat és tudásomat. Elveszem tőlük országomat és olyan népnek adom, amely meg tudja teremni gyümölcseit.

71.

J: Ha majd a Föld megrendül, és szemük láttára elenyészik, az azért lesz, mert áthágták törvényemet, amely a szereteten nyugszik.

Megsértették minden parancsolatomat.

Szent Édesanyátok sokszoros közbenjárása és az én figyelmeztetéseim ellenére Fatima napjaitól kezdve mind a mai napig sem tartották tiszteletben egyik figyelmeztetésemet sem.

Az órák gyorsan telnek, és itt van már a nagy sereg, amilyet még sohasem látott és nem fog látni a világ. Kevés ember marad meg.

Hogyan kiáltsak, hogy áttörjem süketségeteket?

Egy nemzet, mint hatalmas víznek áradása, özönlik ismét tűzzel és kénkővel a világra.

Gazdag vagyok a megbocsátásban, de alig hallom a bűnbánat kiáltását. Ó kishitű emberek! Csupán vitákból élő emberek!

Írd: Egy maradék kivételével mindenkitől azt hallom: „Miért kellene az üzenetekben hinnünk? Miért kellene böjtölnünk, amikor ezek nem Tőle valók? Miért tartsunk bűnbánatot, amikor mi becsületesek vagyunk? Miért is hinnénk ezeknek az őrültségeknek? Ne figyeljetek rájuk, mert csupán üzérkednek látomásaikkal és jövendöléseikkel!”

Bizony mondom nektek, amikor az a nap eljön, jobb lenne nektek, ha meg sem születtetek volna!

 

1992. Jézus, Vassula. (Vassula-6) 125-126.

V: Uram, üldözőim most valamit kinyomtatnak ellenem.

J: Ők az én üldözőim is, nem csak a tieid.

De mondom neked, hogy bizonyosan elpusztítják magukat saját pusztító művükkel, ha nem imádkozol értük, és rosszat fognak kapni azért a rosszért, amit tesznek. Szívem a szeretet és a megbocsátás hatalmas óceánja.

V: Tudom Uram, de újból kísértésbe ejtik azokat, akik éppen most menekültek meg az ördögtől.

J: Leányom, a Bölcsesség olyan adományt adott neked, hogy meghalljad, leírjad és megértsd a Szeretet kívánságait, melyeket leányom, a nem lelki embernek nem könnyű megérteni. Soha semmit sem fognak elfogadni Lelkemtől. Az egészet értelmetlennek látják. A világ folyása szerint fognak továbbra is tanítani, ahogyan a filozófiát tanítják. Nem olvastad, hogy Szentlelkem lelki adományait nehéz lesz megérteniük, amíg úgy gondolkodnak, és úgy jönnek hozzám, mint filozófusok? Nem olvastad, hogy ezeket a pontokat mindaddig elferdítik az emberek, amíg nem élnek a Lélekben? Ugyanúgy elferdítik, ahogyan a Szentírás többi részét. A Szentírás óvott benneteket ezektől az emberektől. Higgy és növekedj abban a kegyelemben, amelyet neked adtam! Hamarosan rátok hull tisztító tüzem, hogy lánggal eméssze fel a világ bűneit. Fatima napjától kezdve Szent Édesanyátok és én is, kiöntöttük rátok Szívünket, de nem teljesítitek kéréseimet, és csak egy marék figyel rám. Ez a nemzedék becsapja magát, megszegi minden parancsolatomat. Hogyan tehetném meg, hogy ne tűzzel jöjjek hozzátok, és ne dörögjek rátok, ahogy Szodomára és Gomorrára?

 

1992. Jézus, Vassula, Szűzanya. (Vassula-7)

27-28.

J: Drága és hűséges gyermek, te gyenge vagy, de én Király vagyok. Lám visszaküldelek a tieidhez {Rhodos-ra}, hogy emlékeztesd őket tanításomra. Egyesek gyengévé és langyossá váltak közületek, mert bizalmatlanul fogadtátok szavaimat, amikor összegyűltetek Nevemben.

Jaj azoknak, akik eladják Véremet, hogy az ő nevüket tiszteljék.

Jaj azoknak, akik elégedettek, életüket természetes hajlamaik szerint élik, és semmibe veszik Lelkemet!

Jaj azoknak, akik az ajtóba állva megakadályozzák, hogy azon az ajtón keresztül hirdessem üzenetemet, amelyet magam nyitottam ki.

Jaj azoknak, akik úgy gondolják, hogy bölcsen bánnak a világ dolgaival! A világ szolgái ők, nem az enyéim. A világ szolgái ők, és eljegyezték magukat a képmutatással, a romlottsággal és mindazzal, amitől Szívem iszonyodik.

Örvendjetek, ha Szent Nevem miatt igazságtalanság ér titeket! Az én napom hamarosan tűzzel virrad rá mindnyájatokra.

Örvendjetek, és legyetek boldogok, amikor az emberek megvádolnak, nyilvánosan megszégyenítenek és gúny tárgyává tesznek miattam és üzenetem miatt! Annál nagyobb lesz jutalmatok a Mennyben, minél nagyobb szeretettel viselitek el a világ bántalmazásait!

Imádkozzatok, hogy feloldjam láncaitokat, amelyek még a világhoz kötöznek titeket!

Imádkozzatok azokért, akik nem tudják megkülönböztetni jobb kezüket a baltól!

Senki sem tudja kiérdemelni hívásomat, ezért ne kárhoztassátok a büszkét! Most kegyelem van felettetek, és irgalom vesz körül benneteket. Királyotok őszintén felkínálta nektek Szívét, de látom, hogy nem mindenki adta át nekem teljesen a szívét, nem mindenki akarja megfogadni tanításomat. Nem, nem mindenki követte Szívem kívánságát, hanem saját hangjára, saját törvényére hallgatott gyenge hite miatt. Ezeknek mondom:

Imádkozzatok, hogy megmaradjatok kegyelmeimben!

Imádkozzatok, hogy meg tudjátok tenni akaratomat! Terjesszétek most szavaimat, és ne hallgassatok saját emberi gondolkodásotokra!

Még három kérdésem van hozzátok:

— Miért nyomtátok el hangomat?

— Mit tettetek azokkal az üzenetekkel, amelyeket azért adtam, hogy elolvassátok?

— Hová lettek azok az emberek, akik egykor oly buzgón akartak nekem tetszeni?

Atyám! Bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek! …

Gyermekem! Prófétálj! Legyen Szavam a te szájadban olyan, mint a kétélű kard! … Szolgálj nekem! A Szeretet közel van hozzád.

V: Uram, mi történik, ha nem teszik meg akaratodat?

J: Visszavonom Szívemet, kegyeimet és kegyelmeimet, de keresztem megmarad.

[Ezt az üzenetet azok kapták, akik akadályt állítottak arra az útra, amelyet Urunk megnyitott. A kísértések, a félelem, a kétség egyeseket arra késztetett, hogy ne bízzanak abban a tervben, amelyet Jézus Rhodos számára készített, és ne hagyatkozzanak rá. Jézus figyelmeztette őket.]

33-35.

J: Figyelj most, és értsd meg: A lélek számára nincs erősebb méreg, mint a Szentlelkem elleni káromkodás. Nem nyer bocsánatot, aki Szentlelkemet káromolja.

Vigyázzatok, nehogy úgy találjam, hogy Szentlelkemet káromoljátok! Ezért mondja nektek a Bölcsesség: Vigyázzatok, nehogy elhagyjátok a hitet és visszautasítsátok az igazság Szentlelkét, aki e napokban leszáll hozzátok, hogy életre keltsen fásultságotokból.

Engem ok nélkül gyűlöltek földi életemben, a kereszten mégis azt kértem mennyei Atyámtól, hogy bocsásson meg nekik. A világ, amely ma visszautasítja, kigúnyolja, rossznak és nevetségesnek tartja a kegyelem Szentlelkét, nem fog bűnbánatot érezni, amikor eljön az én napom. Ti, akik egykor már részesültetek Szentlelkemben, el fogjátok veszíteni a kegyelmet és nem fogtok másodszor megújulni, hiszen nem tudtok bűnbánatot tartani szívetekkel, és amikor eljövök, bánat nélkül, kőkemény szívvel, szárazon és gyümölcstelenül talállak benneteket… [Jézus itt hirtelen elhallgatott, majd igen komolyan mondta a következőket:] Ki kell majd vágnom, és tűzre kell vetnem benneteket, hogy elégjetek. Ezért a teljes igazságban mondom nektek, hogy nyissátok ki szíveteket és értsétek meg, hogy Szentlelkem ott fú, ahol Neki tetszik, és szabadon lélegzik küldötteimben. Ismerjétek fel őket gyümölcseikről, és ne legyetek saját elgondolástok rabszolgái! Tudnia kellene minden léleknek, hogy a gúnyolódás, a féltékenység, az elmarasztaló kritika, az elítélés és a rágalmazás ellentétben áll az igazság Szentlelkével. Ébren kellene lennetek, és imádkoznotok kellene, nehogy próbára legyetek téve!

Ma ezt mondom nektek: Ha ajkatok visz bűnre, böjtöljetek ajkatokkal [Jézus úgy gondolja, hogy tegyünk ígéretet a hallgatásra], nehogy ítéletet hozzon rátok ajkatok, és lelketeket szenvedéssel égesse meg. [Jézus a tisztítóhelyre gondol.] Úgy szeressétek felebarátotokat, mint saját magatokat! Most azt mondjátok: Hiszen már megadtad nekünk ezt a parancsolatot. Igen megadtam, de követtétek-e? Imádkozzatok, és kérjétek Szentlelkemet, hogy jöjjön, és pihenjen meg bennetek!

73-74.

Szűzanya: Édesanyaként jövök hozzátok, hogy megkérjelek, figyeljetek Atyátokra! Hallgassátok és tegyétek meg, amit kér! Különleges módon mutattam meg nektek Szívünk sebeit. Most már csak egy rövid ideig maradok veletek ily módon, de nem foglak elhagyni benneteket, akik a Pásztor bárányai vagytok, anélkül, hogy oltalomhelyet és legelőt biztosítanék számotokra. A világ ismét rosszul ítélte meg az időket, és nem tudja felismerni a jeleket. A világ nem figyel Szívünkre, és nem érti meg; visszautasítanak minket… Pedig közel van az óra, amikor világosság fog felragyogni a magasból, és Szívünk, mint két lámpás, egymás mellett ragyogva újból életre kelti, a sötétségből a világosságba viszi ezt a világot. Végül győzni fog az a két Szív, amelyek ellen a világ küzdött! A világ országai el fognak múlni és Fiam országa kerül a helyükbe. Ez most igen közel van!

 

1993. Jézus, Vassula. (Vassula-7)

89.

J: Ne feledd, hogy karddal kezedben állítottalak oda, hogy villámként világíts! Mert ezek az üzenetek, amelyeket azért adtam neked, hogy add tovább, egyáltalán nem fognak tetszeni a büszkék szívének. Aggodalmat keltenek lelkükben, és térdük megremeg tőlük.

108.

J: Azért jöttem hozzád, hogy rajtad keresztül árasszam ki e nemzedékre végtelen szeretetemet. Azért is jöttem, hogy emlékeztesselek arra, hogy a béke Fejedelme úton van felétek. Amelyik úton eltávozott, azon fog visszatérni. Eljövetelem olyan biztos, mint a hajnalé.

Azért is jöttem, hogy mindenkinek megmondjam, mi van az Igazság könyvében [megértettem, hogy a Szentírásban], és egyszerű szavakkal megmagyarázzam nektek azt, amit nem értettetek meg. Atyám kegyes volt hozzád, hogy velem együtt viselheted az egység és a kiengesztelődés keresztjét, és velem együtt, mellettem haladhatsz át ezen a sivatagon. A Mindenható nagy dolgokat tett veled. Az ellenzék ellenére mindenütt hallhatóvá fogom tenni hangomat. Halld Vassiliki, nagy lesz a te jutalmad a Mennyben a szembetűnő sebek miatt, amelyeket vádlóid ütnek rajtad. Ők valójában az én vádlóim. Nem vonhatom meg tőled ezt a kegyet. [Jézus úgy érti, hogy mivel megengedi nekik, hogy engem támadjanak, ők jót tesznek velem, mert a Menny vissza fogja ezt fizetni nekem, és kárpótolni fog engem.] E kufárok miatt fog igazságosságom tetőfokára hágni.

[Kufárok:

— ebben a szövegösszefüggésben a kanadai vádlóim;

— akik a Szentlelket üldözik;

— jelképes értelme: a „sakálok”, akik „éjszaka” dolgoznak;

— a Jelenések könyve 13. fejezetében szereplő „második vadállatok”, vagyis az egyházi szabadkőművesség;

— a racionalista lelkek, akik hitehagyottak és szárazak;

— bibliai kifejezés, amely arra a személyre vonatkozik, aki a hazugságért eladta az igazságot.

Jelenti ezenkívül: a lázadás lelkét, a mai hamis tanítókat és hamis prófétákat, akikről Jézus beszélt, hogy a végső napokban fognak eljönni. Szent Pál mondta: „Erről is beszélünk, nem az emberi bölcsesség tudós szavaival, hanem ahogy a Lélek tanítja, lelki embereknek nyújtva.” (1Kor 2,13)]

Mert valóban ők azok a kufárok, akik hitehagyottá tették Egyházamat, egy hazugságért eladták az igazságot. Szemem mindent lát, és fülem mindent hall. Rettenetes dolgokat láttam szentélyemben éppen azok részéről, akik vádolnak téged. Imádkozz lelkükért, gyermekem! Viselkedésük alapja a megtévesztés. Ó nem, ők nem engesztelődtek ki. Csak rohannak, és nem gondolnak arra, hogy én minden gonoszságukról tudok! Szívük vad lángolással ég cselszövésük izgalmában, hogy megsemmisítsenek téged üzeneteimmel együtt. Együtt forralnak összeesküvést. [Megértettem, hogy összetartoznak.]

Leányom, csupán önérdek indítja őket arra, hogy elnyomják hangomat, amely általad hallatszik. Csalással és elnyomással van tele szájuk. Kifeszíthetik íjukat, és célba vehetnek téged, de őket fogja egymásután megölni az a fegyver, amit készítettek, ha meg nem térnek, és nem kötnek békét velem. E kufároknak mondom: „Gazdagságodat elragadják tőled… és félelembe öltözötten, mezítelenül fogsz ülni a földön. Ha megbánod bűneidet, amelyeket elkövettél, bocsánatot nyersz. Nincs sok idő hátra! Tartózkodj a rossz cselekedetektől, és fordulj vissza hozzám! Miért akarsz oly nagyon meghalni, te kufár? Nem telik örömöm abban, hogy megalázzalak téged, aki az én házamból jössz. Bánd meg bűneidet, és élni fogsz! Az Atya áldásra nyújtja kezét azok felé, akik keresik Őt, te kufár. Böjtölj, könyörögj az Atya kegyéért, és Ő meg fog hallgatni téged.”

110.

J: Teremtés! Mennyire vágytam arra, hogy egybegyűjtselek benneteket, ahogy a tyúk összegyűjti szárnya alatt csibéit, mégis oly sokan visszautasítjátok! Később majd nem mondhatjátok, hogy nem próbáltalak minden módon egybegyűjteni benneteket Szentséges Szívemben, hogy megmondjam nektek, nem találtok nagyobb szeretetet az enyémnél. De ti továbbra is saját elgondolástok szerint tévelyegtek ebben a pusztaságban. Hamarosan eljövök hozzátok. Most egyik hírnököt küldöm a másik után, hogy kikiáltsák üzeneteimet. Legyetek ébren!

158.

V: Korszakról korszakra azt tanúsítod, hogy Te vagy a mi Megváltónk, Uram. Szeretetedben és irgalmadban Te magad váltasz meg minket. Ránk pazaroltad szeretetedet. Mindegyikünket nevünkön szólítottál. Szelíd Jézusom, Te újból eljössz a Mennyből emlékeztetni bennünket arra, hogy aki megtartja szereteted törvényét, Istenben fog élni, és Isten őbenne. Miért lázadnak oly sokan Szentlelked ellen, és miért sértik meg Őt? Miért viselnek oly sokan háborút ellened? Hogyan lehetséges, hogy az agyag, amelyet Te formáztál, ellenségeddé vált? Uram, miért engedted meg, hogy oly sokan elhagyjanak, letérjenek utadról, megkeményítsék szívüket, és ne féljenek Tégedet? Miért engedted meg a lázadóknak, hogy szentélyedet tiporják, és utálatossá váljanak szemedben?

J: Vassula, mondtam neked, hogy elküldtem figyelmeztetéseimet különböző próféták által [Fatimában és Garabandálhoz hasonló más helyeken?], de nemzedékedben nem veszik komolyan prófétáimat. Legkevésbé sem törődnek azzal, amikor ma az Ég beszél. Alighogy szócsövömön keresztül egy szót kiejtek, máris rárohannak és keresztülszúrják. Pedig házamat a szegények, a nyomorékok, a vakok és a bénák fogják újjáépíteni. Az utolsóból lesz az első, és az elsőből az utolsó. Közületek a legrosszabbak szemét és fülét nyitottam meg. Vakká és süketté tettem azokat, akik azt állították, hogy látnak és hallanak.

 

1993. Szűzanya. (Nadju-2) 61.

Nagy fájdalmam oka szíveitek keménysége, s az, hogy nem tudjátok elfogadni, amit mennyei Édesanyátok kér tőletek. Hányszor szólottam az emberekhez, és nem hittek nekem. Hányan zárták be szívük ajtaját előttem, s nem akartak engem, mint édesanyjukat életükben elfogadni. Egyenesen ennek a nemzetnek {Dél-Koreának} rendkívüli jelet adtam, több mint száz alkalommal bőséges könnyeket hullatva annak a szobornak szemeiből, amely engem ábrázol. És még három üzenetet is adtam nektek, hogy tájékoztassalak benneteket azokról a nagy veszélyekről, amelyek felé futtok.

 

1994. Szűzanya, Író. (Nadju-2)

42-43.

Szűzanya: Többször kértem, hogy kiválasztott lányom {Júlia} és a megyéspüspök találkozzék, hogy szeretetem hangja a püspök engedélyével és az Egyház jóváhagyásával, nagyobb erővel jusson el az egész világra.

Környezete befolyására azonban a püspök elhanyagol engem, és elfordítja a szemét rólam, emberi megfontolásokból és a nyilvánosság bírálatától való félelemből olyannyira, hogy az a pap, akit kiválasztottam és más papok is, akiket hívtam, és akik szeretnének hozzám jönni, s itt bemutatni a misét, ebben akadályozva vannak.

Ebben a nyugtalan és elgyötört világban egyesek nagy erővel el akarják fojtani szavamat, amelyet leányom közvetítésével hallatni kívánok az egész világon, megmakacsolva magukat hagyományos emberi gondolkodásukban. Lángoló Szívem annyira szenved ettől, hogy vért izzad.

50-51.

Író: Kifejezte nagy szomorúságát {a Szűzanya}, látva, hogy a felelős vezetők, akiknek mint pásztoroknak, felhívásait vizsgálniuk és értékelniük kellene, emberi tekintetből elhanyagolják azokat.

 

1994. Jézus, Vassula, Szűzanya. (Vassula-8)

78-79.

V: Uram Istenem, Téged megörvendeztet, hogy titokban adod adományaidat, nagyon kérlek, add meg minden léleknek a legnagyobb adományt, amely átváltoztatja tisztátalan képmásunkat isteni képmásod ragyogásává! Tégy minket tükörképeddé, hogy eljussunk istenségedbe (isteni életedbe). Színeváltozásod ünnepéhez hasonlóan legyen ez számunkra a második színeváltozás új ünnepe, hogy mi is hallhassuk e szavakat az Atyától: „Ezek az én szeretett fiaim és leányaim, akikben kedvem telik, őket hallgassátok!” Azután küldj minket igazságod Szentlelkével, hogy hirdessük nagy tetteidet. Legyen ez az egész világ (utalás a Jel 21. fejezetére) színeváltozása, és színünk változásában megtanulunk szeretni, és a szeretet az örök életre vezet bennünket.

J: Jól mondtad, leányom. Kérd ezt az adományt napi imádban, és megadom neked. Látod, mennyi vérfolt van a ruhámon? Látod, milyen piros a ruhám? Látod, hogy saját Véremben ázik? A sok tisztátalan tett juttat engem ebbe a szánalmas állapotba…

Ki tudná megérteni mély bánatomat? Miért adnak ellenségemnek lehetőséget arra, hogy titokban, kárörömmel diadalmaskodjon felettük? Ki tudna közületek megkönnyebbülést adni Szívemnek? Ki tudna megpihentetni? A nap minden órájában, minden percében a közeletekben vagyok, és így hívlak benneteket: „Térjetek vissza hozzám, térjetek vissza a Szeretethez!” Ó, de mily sokan váltatok kegyetlenné… Látjátok, hogy Véremben ázom, és ti mégis pihenni engeditek szemeteket. Ó, még meddig nem halljátok meg sóhajaimat?…

114.

Szűzanya: Nézd, eljönnek a napok, amikor véget ér ez a rendkívüli kegyelem, amit Isten felkínált a világnak.

Vassula, tanuld meg és idézd a Szentírás e szavait azoknak, akik így beszélnek: „Minket nem kötelez egyetlen kánonjog sem arra, hogy bármely jövendölésre hallgassunk…” [A Szűzanya a mi időnkben adott jövendölésekre utal.] Mondd meg nekik, hogy a Szentírás sohasem hazudik. Ezt mondja:

„Vigyázzatok, ne utasítsátok el a hozzátok szólót! Ha ugyanis nem menekültek meg azok, akik a Földön szólót elutasították, mennyivel kevésbé mi, akik a Mennyből szólótól fordulunk el. Hangja akkor a Földet rendítette meg, most pedig azt ígéri: „Még egyszer, s akkor nemcsak a Földet, hanem az Eget is megrendítem.” (Zsid 12,25-26)

Itt van már a büntetés, amelyet a Menny ez istentelen nemzedéknek tart fenn.

139.

V: Uram, attól a pillanattól fogva fenyegetik életemet, hogy egy-két hüvelyknyi életet adtál nekem, és azt parancsoltad, hogy ismételjem el, amit mondtál. Hányan találtak ki rágalmakat ellenem?

Ok nélkül támadnak, megvádolnak, mert azt teszem, amit tenni parancsoltál. Miért van ez az összeesküvés ellenem?

J: Béke legyen veled! Nem foglak elhagyni. Ne félj! Megértetted a zsoltár értelmét, amelyet olvastál? (Zsolt 38,11-22) Én vezettem a kezedet, hogy megtaláld és elolvasd e részt a Szentírásból.

V: De miért támadnak engem ezek az emberek anélkül, hogy tanulmányoznák ügyemet, elolvasnák üzeneteidet, vagy felkeresnének engem, hogy beszéljünk ezekről a dolgokról?
J: Mert ezek az emberek rosszakarattal közelednek hozzám. [Amikor Saul üldözte a keresztényeket, és Jézus megjelent neki, Jézus nem azt kérdezte tőle, hogy „Miért üldözöd a keresztényeket?”, hanem azt kérdezte: „Miért üldözöl engem?” Majd így szólt: „Én vagyok Jézus, akit te üldözöl.” Amikor engem támadnak, Istent támadják, mert ez a mű nem az enyém.] Továbbra is lepecsételek minden látomást és minden szót, amelyet kiejtek, hogy képtelenségnek tűnjön előttük. Nem mondtam-e, hogy csak az alázatosak fognak örvendezni küldötteim lépteinek? Ez az oka annak, hogy nem hallják meg, vagy nem értik, amit mondok. Egymásra néznek anélkül, hogy megértenék, mert lusta lelket adtam nekik … Az ő esetükben újból beteljesedik Izajás próféta jövendölése: A látnokoknak azt mondják: „Ne lássatok!” A prófétáknak meg: „Ne jövendöljetek nekünk igazat!” (Iz 30,10)

148-149.

J: Leányom, azok közül, akit én támasztottam fel és én neveltem, olyan kevesen figyelnek rám. Szívükben még bűn él, és a kevélység uralkodik bennük. Vérfürdő felé tart nemzedéketek. Nem maradok tovább rejtve. Igazságosságom fog felülkerekedni. Nem hagytam fel sohasem azzal, hogy szócsöveimet küldjem hozzátok és figyelmeztesselek. Küldötteimet mégis mind a mai napig visszautasítottátok, megragadtátok és haragra gerjedtek ellenük. Papi lelkeim közül sokan, akik magas székekben uralkodnak, megesküdtek, hogy eltapossák őket. Minden eszközt megragadtam, hogy elérjem a hűtlen nemzedéket, hogy megmentsem, és józan gondolatokat suttogjak szívükbe, de lelkük üldözi Lelkemet. Visszataszítóak azok, akikben megromlott a hűség. Újból és újból jelét adtam szeretetemnek, de lábuk alá vetették szeretetemet. Ezért fogok eljönni, hogy megtörjem a gonosz hatalmát, és én fogom üldözni a gonoszokat, amíg egy sem lesz belőlük! Elfordítom tekintetemet a világról, hogy ne lássam többé gonoszságát és azokat, akik azt mondják: „Nyelvünkben az erőnk, ajkunk a segítőnk, – ki lehet úrrá felettünk?” (Zsolt 12,5.)

A rosszakarat, az önzés és a bűn ma igen előkelő helyre került az emberek fiai és lányai körében. Szentjeim gyülekezete gyászol a Mennyben az eléjük táruló látvány miatt… Képmásunkat [a Szentháromság képmását], amelyet mi adtunk nekik, és amely által a Magasságbeli fiai és leányai lettek, „a vadállat” képmására cserélték… Minél inkább hívom őket ma szócsöveimen keresztül, annál messzebb kerülnek tőlem.

 

1995. Jézus, Vassula. (Vassula-8) 168-171.

J: Nemzedéked nem értékeli eléggé Szavamat. [Úgy hangzott, mintha panasz lenne, de szigorú is volt egyben. Mintha Urunk azt mondta volna: „Mit tudsz erre válaszolni?”] Közületek egyesek elkobozzák még Szavamat is, mások viszont alig várják, hogy elítélhessék mindazt, amit én mondok, és amit ők nem értenek. Gonoszságukban gonoszul gondolkodnak, és az elsők között vannak, amikor rombolásra kerül sor. Ünnepélyesen mondom nektek: Ma mindenkinek felajánlom a kegyelmet, de ahogy a magvetőről szóló példabeszédemben hallottátok, ők az útszélre került magok. Igen, ők hallják Szavamat, de jön az ördög és elviszi, amit hallottak, nehogy higgyenek és megtérjenek. Miután a Sátán kísértéseinek zsákmányává lettek, a kárhozat útjára kerülnek.

Kegyelmem rajtad van, nemzedék, de már nem sokáig. Papi lelkeim közül sokan ahelyett, hogy felébresztenék a szeretet lángját, amelyet ingyen kínálok fel nektek ezeken az üzeneteken keresztül, és ahelyett, hogy hagynák, hogy szeretetem kiáradjon és lángra gyújtson minden szívet, éppen az ellenkezőjét teszik. Az irgalom a ti reménységetek ma, de ti megelégedtek azzal, hogy olyan „tudománnyal” töltsétek meg lelketeket, ami egyáltalán nem tudomány, és vissza-utasítjátok irgalmamat, amit ma adok nektek. Szentlelkem hatalmával adom nektek e csodás jelenségeket. Feltámasztom a gyengét, hogy dicsőségemet tanúsítsa, és arra emlékeztessen titeket, hogy háromszorosan Szent vagyok! De szívetekben semmi sincs, ami a békéhez hasonlítana, mert visszautasítottátok Szentlelkemet, aki a békét megvalósítja.

Az éjszaka már szinte itt van, és te még olyan messze vagy a megtéréstől, nemzedék! Hamarosan, és ez a te „hamarosonod”, amikor saját véredben fogsz ázni, én, mint Bíró, emlékeztetni foglak arra a vérre, amivel akkor szennyezted be kezedet, amikor sokaknak megtiltottad, hogy Szavam Emlékeztetőjén keresztül kapják meg kegyelmeimet. Olyanok vagytok, mint a rómaiak. Tövissel koronáztok nap mint nap. Ti is azt mondjátok majd, mint Pilátus? „Ártatlan vagyok ettől a vértől!” És megmossátok illatosított vízben kezeteket? Ti nem akarjátok elfogadni a halál ellenszerét, nem akarjátok elismerni Szavamat, amelyet Szentlelkem által adok napjaitokban, és könnyelműen bántok Szavammal. Emberek, hová lett hitetek? Ti hallván hallotok, de meg nem értetek, látván láttok, de nem veszitek észre dicsőséges és végtelen irgalmamat, amit most rátok árasztok!

Hálátlan nemzedék, mítosszá változtattad Szentlelkemről adott tanúságtételemet! Mítosszá változtattad misztériumaimat, és pásztorbotod a hamisság jogarává vált. Kihez hasonlítsalak így teljes mezítelenségedben? Káinhoz? A fáraóhoz? A farizeusokhoz? Vagy Júdáshoz? Meglepődsz, amikor szemed láttára edzem kardomat [az Úr Szavát jelenti], hűtlen nemzedék? Nem tudtad, hogy jelentősége van a kard viselésének? Nem hallottad, hogy én nem csak a béke, hanem az igazságosság harcosa is vagyok? (Jel 19,11: „Akkor a megnyílt Mennyben egy fehér lovat pillantottam meg. Lovasa a Hűséges és az Igaz, igazságosan ítél és harcol.”) Nem olvastad, hogy én vagyok a Hűséges és az Igaz, az Ámen, a becsületes Bíró, akit „Isten Igéjének” hívnak? (Jel 19,13: „… neve: Isten Igéje”.) De hallottad, hogy korszakod, „a vadállat” püspöksége [megértettem, hogy a püspökség a második vadállatot jelenti, vagyis a hamis prófétát], kardot ránt ellenem és szentjeim ellen [utalás a Jel 19,19 versére].

Földi uralmam ajtótok előtt áll, de ti nem akarjátok, ahogy Szavamat sem akarjátok hallani… Gonosz szívetek nem ügyel figyelmeztetéseimre, mert visszautasítottátok alázatos pásztorotok botját, és a hazugság pásztorbotját akartátok. Amikor halljátok a szájamból származó Szót, nem indul meg szívetek, és nem gondoltok arra, hogy másokat figyelmeztessetek. Látjátok a közelgő kardot [Isten Igéjét], de nem figyeltek rá… Tiltakoztok ellene, és másokat is arra biztattok, hogy ugyanazt tegyék: „Mindez képtelenség, ne ügyeljetek rá, csak hisztéria! Ne figyeljetek erre az esztelen sokaságra! Ne hallgassatok az ‘Igaz élet Istenben’ üzenetre! Ez csak az ördög találmánya.” Ezt mondjátok azért, hogy gyengítsétek hangomat, „gonoszságnak és hazugságnak” akarjátok feltüntetni azt, ami Istentől való és szent. Vérontásban lesz részed, nemzedék. Minden árokra, minden dombra, minden tóra és minden hegyre le fog sújtani kardom. Vérontásban lesz részed bűnöd miatt, és meg fogsz halni. De ha még ma lemondasz bűnödről, szívből megbánod és megígéred, hogy szeretetben, egységben és békében fogsz élni, életben maradsz, és többé nem rovom föl vétkedet. Jöjj vissza hozzám, nemzedék! Miért várod olyan vágyódva, hogy meghalj bűneidben? Jöjj vissza hozzám! Mondj le bűneidről, és élni fogsz! Nem olvastad? Én vagyok az Ámen, a hűséges és igaz tanú, Isten teremtésének kútfeje, az igazságosság igazi harcosa. (Vö. Jel 3,14; 19,11) Hogyan lehetséges, hogy te, aki nap mint nap prédikálod Szavamat, nem ismered fel az időket és a jeleket? Neked mondom, aki kitartóan hirdeted, hogy nem én vagyok ennek az üzenetnek a Szerzője. Emberi mérték szerint ítélsz, és dicsőségedet keresed… Vigyázz, és óvd meg nyelvedet az ítélettől! Én vagyok az egyedüli Bíró, és te valóban az én kezemben vagy…

 

1995. A mennyei Atya, Jézus, Vassula. (Vassula-9)

13-14.

A mennyei Atya: És most figyelj Atyádra [Isten hirtelen igen bensőséges és atyai hangon szólt, pontosan úgy, mint bármelyik apa, aki tele van bánattal, és azt el akarja mondani gyermekének]:

Lelkemen erőt vett a bánat, és ugyanakkor a könyörület is. Szólok, de igen kevesen figyelnek. Zörgetek, és mintha senki sem hallana. Mit tegyek, ha senki sem figyel? A reménységről beszéltem nektek, leányom, mégis amikor ma arról a reményről beszélek, ami után mindannyian vágyakoztatok, az én Szavamról, alighogy megkapjátok, máris elrejtitek. Elviszitek és elrejtitek a reménység magját, amit elvetek… Beszélek és válaszra várok, de nem ügyeltek Szavamra, pedig én vagyok a hitetlen szívek Reménysége és ugyanakkor a Kard is, amely átjárja a szíveket. Oly sokan éheznek Szavamra… [Isten hirtelen a következő kérdést tette fel, mintha csak magának beszélne, egyedül lenne, és nyíltan feltárná gondolatait:] De miért rejti el az ember a kincseket, amelyekkel elhalmozom őket?

31-32.

J: Tanításom édes, de keserű is (vö. Jel 10, 8-11) Édes, mert dicsőséges diadalomat hirdetem népemnek, és ke­serű az Egyháznak e fájdalmas hitehagyása miatt, amely megelőzi győzelmemet…

Ó nemzedék! [Mély, fájdalmas sóhajtásként tört fel ez a szó Urunkból.] Rád borult a sötétség órája, és mivel beszálltál a halál csónakjába, a halálba visz téged. Csaknem tíz évvel ezelőtt kaptátok meg a vészjelet [ez az üzenet 1995 novemberében lesz tíz éves]. Majdnem tíz évig visszhangzott fületekben, de ti elmenekültetek folytonosan mennydörgő hangom elől. Az idegenek figyelmesebbek és érzékenyebbek voltak hangomra, mint ti, ti, akik nap mint nap szólítjátok Nevemet és nap mint nap a magasba emeltek engem. [Megértettem, hogy a papi lelkek. Sokan nem akarnak hinni a prófétaság karizmájában, amely segíthetne az Egyházon, és valósággal üldözői lettek a Szentléleknek, aki az ilyen karizmákat adja.] Ha legalább ti figyelnétek, ha legalább ti észrevennétek megmentő segítségemet, ti, akik haldokoltok! De az árnyék fátyla függ szemetek előtt… Ó [ismét mélyen sóhajtott az Úr], ha legalább ti tudnátok, hogy mennyire élettelenek vagytok, és hogy maradékotok vált sírásótokká. Örök tűzre visz benneteket, hogy Szentlelkem ellen tanúskodtok, és hogy megpróbáljátok eltitkolni dicsőségemet szolgáló műveimet.

45-46.

(Jézus üzenete az Egyesült Államokhoz:)

J: Mondd meg nekik a következőket: Bár én magam vezettem vissza hívásommal sokakat a hitre, a Föld továbbra is pusztulófélben van a lázadás miatt. El fog hervadni szárazsága miatt. Szemem ezekben a napokban szüntelenül véres könnyeket ont, mert közületek oly sokan éreznek kísértést, hogy visszanézzenek arra, amiről megfogadtam, hogy elpusztítom. Pedig látták dicsőségemet, irgalmamat és erőteljes közbelépésemet ezekben az években. Hol vagytok ti, akik számláltátok a perceket, hogy velem lehessetek? Hová lett egykori lelkesedésetek, hogy megvédjétek Nevemet, és szentnek tartsátok? Ti, akik messze vagytok Szívemtől, eljöttetek hozzám és így szóltatok: „Beteg vagyok.” És ti, akiket meggyógyítottam, újból fásulttá váltatok. Szomorúan hívlak benneteket, de közületek sokan megvetik minden figyelmeztetésemet. „Adjátok át üzenetemet minden városnak, hogy változtassák meg életüket!”, mondom, de mihelyt szólok, hangomat elnyeli a városaimban lakó tátongó sötétség… Ilyen keveset érek szemetekben? Én, aki élő lelket leheltem belétek, nem érek-e többet számotokra? Oly sokan olvassátok, és egyre csak olvassátok üzeneteimet, de nem éltek a szerint, mert úgy olvassátok, hogy nem értitek. [Ezekből az üzenetekből sok fontos jövendölés beteljesedett, de senki sem vette észre.] Egyik pillanatban fellángol szívetek, és dicséreteket mond nekem, de a következő pillanatban már ki is alszik bennetek a láng.

Olyan gyengéden bántam veletek, ahogyan az apa bánik gyermekeivel. Felfedtem szívetek előtt ezt a kimeríthetetlen kincset, amely rejtve volt nemzedékeken át, és a ti időtöknek, ezeknek az időknek volt fenntartva, amikor a világ hidegsége miatt megvetik a tudást és a hitet. Kincsemet a végső idők számára tartottam fenn, amelyben most éltek, amikor az emberek jobban szeretik saját kedvtelésüket, mint Istent. Szívesebben adják át magukat minden rossznak, mint jónak.

Szentséges Szívemből úgy öntöm rátok kimeríthetetlen kincsemet, mint völgyekbe zúduló vízesést, hogy megerősítselek benneteket szeretetekben, és előkészítselek országomra. Olyan vagyok, mint a völgyekben csobogó forrás, végigsietek a hegyek között, és odahívom a szomjazót. Az elmúlt években mindent felkínáltam nektek, amit az Ég felkínálhat; mit tehettem volna még, amit nem tettem meg megmentésetekre?

112-113.

V: A Szentírás mondja: „Mert a fülnek meg kell vizsgálnia a szót úgy, mint ahogy az íny ízleli az ételt.” (Jób 34,3)

Hogyan lehetséges, hogy nem ismerték fel beszédedet, hogyan lehetséges, hogy ételedet nem értékelték és nem ízlett nekik? Hogyan lehetséges, hogy ezeket az írásokat elvetették az én esetemben? Amikor a zsidók Téged vádoltak, Jézusom, és nem hitték el, hogy Téged Isten küldött, hogy Isten Fia és maga az Isten vagy, így szóltál hozzájuk:

„Sok jótettet cselekedtem Atyám erejéből, e cselekedetek közül melyikért akartok megkövezni?” (Ján 10,32)

„Ha nem cselekszem Atyám tetteit, ne higgyetek nekem! De ha azokat cselekszem, és nekem nem akartok hinni, higgyetek a tetteknek, …” (Ján 10,37-38)

Uram, miért nem veszik figyelembe tehát azokat a tetteket, amelyeket Nevedben teszek? Nem az én tanúim ők?

J: Béke legyen veled! Veled van a Szeretet.

Tudsz betű szerint engedelmeskedni nekem? Szeretném, ha e megpróbáltatás miatt nem veszítenéd el az én békémet! Én vagyok ennek az üzenetnek a Szerzője, ezért ne hagyd abba! Meg foglak menteni. Talán nem szabad téged a megpróbáltatások által megerősítenem? (Vassula, angyalt küldök hozzád, hogy megvigasztaljon.)

Így kiáltasz hozzám: „Uram, súlyosan megsebesültem!”, de Vassula, hiszen én is. Így panaszkodsz: „Uram, kegyetlenül bánnak velem!”, és azt mondom neked, hogy hiszen velem is így bánnak. Választottamra házam belsejéből vertek rá, és minden azért történt, hogy beteljesedjen, amit Atyám mondott neked.

És most azt mondom, ha bármelyik papi lélek nyíltan mellém áll [Jézus üzenetéről beszél] a világ előtt, és is mellé fogok állni annakidején Atyám előtt!

Neked pedig azt mondom: Ne védd magadat! Tegyenek tanúságot melletted és hirdessék nyíltan az igazságot azok, akik téged hallgattak. De a gonosz lélek el fog hallgattatni közülük néhányat azáltal, hogy néma lelket küld nekik. El fogják rejteni a lámpást, amelyet én adtam nekik, és a sötétségbe teszik, hogy senki ne lássa, és „okosságnak” nevezik ezt a sötétséget.

 

1995. Szűzanya. (Nadju-2)

80-81.

Ha azok, akik rosszat tesznek, makacsul ellenszegülnek az Atya akaratának, hogyan tarthatnám vissza ezután az ítélet kezét? Ennek az utolsó szakasznak a tüskéi különösen fájnak nekem. Mit tudhatnak mértéktelen őrültségükben ezek az engedetlenek, akik szigorúan bírálják Istent? Elegem van már azokból, akik semmi mást nem akarnak, csak ellentmondani, anélkül, hogy csak megkísérelnék is megismerni az igazságot. Amikor a pesszimisták és az engedetlenek gőgje és szeretethiánya túlárad, akkor az Egyház részére a nyomorúság és a fájdalmas szülés ideje jön el.

Mennyi csapdát állítanak a gonosz erői utadon! Követned kell engem, aki az a pajzs vagyok, aki megvéd titeket minden támadás ellen ezen harcok alatt. Én, a ti Édesanyátok, meg foglak szabadítani benneteket mindezektől a csapdáktól, és bástyátok leszek.

112.

Mily sokan vannak azok az egyházi személyek, akik nem védelmezik az igazságot, hanem önvédelemből és másoktól való félelmükben csendben maradnak, és csupán nézőként viselkednek akkor is, ha látják a hibákat, és annak ellenére is, hogy közlöm szeretetüzeneteimet, amelyeket addig kiáltozom felétek, míg a torkom is vérezni kezd!

 

1996. Jézus, Vassula, Szűzanya, Jahve. (Vassula-9)

154.

J: Az én békémet adom neked. Ebben a békében fogadd üzenetemet!… [Megkérdeztem Jézustól, hogy mi történik, ha „valaki” nem engedelmeskedik, vagy nem figyel kérésére.] Csupán annyit kell tennie, hogy olvassa el üzenetemet, azután döntsön. Leányom, az egész teremtés engedelmeskedik nekem…

V: Igen, a teremtés engedelmeskedik Neked, de teremtményeid közül nem mindenki engedelmeskedik!

J: Nem, nem mindenki engedelmeskedik. Vannak, akik abba a kísértésbe esnek, hogy inkább az emberek elismerését keressék, mint az enyémet… Mások jobban vágyakoznak arra, hogy elnyerjék az emberek tetszését, mint az én tetszésemet, Istenük tetszését. Sokan vannak, akiket csupán önérdekük késztet engedetlenségre. Mások még nem határozták el, hogy lemondanak szenvedélyeikről, saját kényelmükről, és annyiszor vétkeznek, ahányszor lélegzetet vesznek.

164-165.

Szűzanya: Leányom, ma és a következő napokban másodszor leszel Jézus szenvedésének hetében [a római katolikusok április 4-8-ig, az ortodoxok április 11-15-ig ünnepelték a Húsvétot], értsd meg, hogy Szívünk mennyire megérzi a ti megosztottságotokat… Szívünket számtalan seb borítja. Ha az Úr nyája megosztott és szétszóródott, ha a Föld sivataggá vált, ha az Isten szent szabályai ellen való lázadás elérte csúcspontját, ha ma bíborosok támadnak bíborosok ellen, püspökök püspökök ellen és papok támadnak papok ellen, az azért van, mert nemzedéketek nem akar hallgatni Szavamra.

Engem a Magasságbeli küldött, hogy figyelmeztesselek, és szelíden térítselek a jó útra benneteket [Fatimában, Akitában?], de nemzedéketek mind a mai napig nem adott helyet nekünk szívében, és nem veszi komolyan szavainkat. Azt fogjátok enni, amit learattatok. Anyai Szívem szomorú, hogy ezt kell mondanom, és szemem véres könnyeket hullat annak láttán, ami elém fog tárulni, amikor az Atya keze lesújt rátok, és mennydörögve ezt kiáltja: „Elég volt! Most már elég!”, és tűzviharban fog ítéletet tartani… A mi két átszúrt Szívünk még mindig ünnepélyesen figyelmeztet benneteket, hogy változtassátok meg szíveteket és fordítsátok Isten felé. Egyedül Istenben élhet az ember, mert Ő a ti mindennapi Kenyeretek, Italotok és Lélegzetetek. Tudja meg a mi két Szívünk minden lakója, hogy most már hamarosan diadalt arat a mi két Szívünk, amelyek eggyé váltak, és beteljesül sok minden, amit megjövendöltünk.

Jézus Szentséges Szíve és az én Szeplőtelen Szívem megáld benneteket. Legyetek egyek!

166.

Jahve: Napjaitokban azok a próféták beszélhetnek akadálytalanul, akik hamisan jövendölnek, és mindenféle valótlanságot kürtölnek szét. Az én prófétáimat azonban megbénítják és üldözik, mert ők az én szájamból valók, nyíltan hirdetik az igazságot, az én törvényemet, és arra figyelmeztetnek, hogy nemzedéked elhagyta hitét, és ha meg nem hallom bűnbánó kiáltását, a kárhozat felé halad.

 

1997. Szűzanya. (Vassula-10) 103.

Sokan várnak közületek, kis gyermekeim, külső jelekre és külső csodákra.

Sokan fordítják tekintetüket felfelé, az eget kutatva, pedig Fiam, Jézus figyelmeztetett titeket, hogy ne keressetek külső jeleket, hanem arra [a csodára] figyeljetek inkább, amit Isten kegyelme művel bennetek.

Közületek sokan olvassák, és újra elolvassák ezt a prófétai kinyilatkoztatást, de szemetek látván nem lát, mert csak az érdekel benneteket, hogy rendkívüli jeleket vagy csodákra való utalást találjatok benne ahelyett, hogy segítségül hívnátok a Szentlelket. Ő felruházhat benneteket a megkülönböztetés és megértés lelkével, hogy inkább Krisztus misztériuma és megváltásának misztériuma felé forduljatok. A Szentlélek képessé tehet benneteket arra, hogy lelkiekben gazdagodva elérjétek az igazak földjét…

Ha továbbra is a csodavárás lesz szívetek és elmétek vágya, szegény gyermekeim, akkor azon a napon, amikor majd Teremtőtökkel találkoztok, üres kézzel fogtok trónja előtt állni, mert lelketek nem lesz más, mint pusztaság, kiszáradt föld és sivatag.

 

1955. Szűzanya. (Kérizinen-1) 40-41.

Mennyire szenvedek papfiaim közömbössége miatt, akik nem teljesítik kívánságaimat. Megértem óvatosságukat, de keménységük összeszorítja Szívemet.

Igen, Isten sok szolgája nem veszi elég komolyan kéréseimet és Fiam kéréseit. Vajon időben tudatosul-e bennük figyelmeztetéseink végtelen súlyossága, amelyről az üzenetek teljes világossággal szólnak és napjaitokban időszerűbbek, mint valaha a múltban? Vajon segítenek-e nekünk a világ megmentésében kéréseink megvalósítása által? Vagy pedig az aggódó felhívások ellenére is hagyják, hogy a világban uralkodó zavarban minden elpusztuljon?

 

1970. Jézus. (Margit asszony-1) 407-408.

Örökre elvesztettétek volna a szép, a tiszta, a teremtetlen Létező értelmét? És a Szeretetet? Ez csak paródia nektek. Neve beszennyeződött azzal, ahogy ti használjátok.

Nektek mondom, kik felelősök vagytok az Üzenetnek a lelkekben való továbbéléséért: mit tesztek azért, hogy erőforrást nyújtsatok népemnek? Vegyétek észre magatok körül a káoszt, amelynek ti vagytok az okai.

Mondjátok, mi a gyógyír ennyi nyomorúságra?

Minél mélyebb az ördögi rossz, annál hatékonyabb lesz az orvosság.

Kicsiny gyermekeim nagy veszélyben vannak, és ha nem teremtek rendet, a baj még nagyobb lesz.

Isten látja és meg is ítéli viselkedéseteket. A ti hibátokból utasít vissza engem a világ.

De a hozzám hűséges kicsinyekért kész vagyok még most is megbocsátani. Siessetek hát, és ne becsüljétek le Istenetek hangját és ingerült felháborodását. Figyelmeztetek, dorgálok, buzdítok és kérlelek. Igen, kérem értetek az Irgalmasság Atyját azért, hogy végre megnyíljon fületek és szívetek az Igazság befogadására.

E tisztátalan világ, mely bűnben és romlottságban fetreng, fölgerjeszti, és maga ellen fordítja az isteni haragot.

De semmi sem hat rátok, sem a könyörgések, sem a fenyegetések. És én kitartok, hogy figyelmeztesselek benneteket. Nem kell-e leszállni rátok az Ég tüzének, mert süketek és vakok vagytok?

 

1974. Szűzanya. (Enzo-1) 50.

Gyermekeim, szeretett Gyermekeim! Jól tudom, hogy ördögi homályban járjátok utatokat, kicsapongások és erkölcstelenségek közt, melyek egyre inkább tönkre tesznek benneteket.

Az üzeneteket, amelyeket az egész világon a lelkek üdvösségéért adtam, nem hiszitek el, mert Egyházamat olyan papok kormányozzák, akik nem hisznek látnokaimnak. Csak azt teszik, amit a törvény előír, amit elöljáróik parancsolnak, ami kötelező.

 

1977. Jézus. (Szeretetmű-1) 10. December 16.

Tudd meg, hogy éppen a papok lesznek azok, akik nem fogadják el nagyszerű üzenetemet. Ők lesznek – jól megértheted, mily (fájdalmas) szívvel mondom neked –, akik akadályozzák Szeretetművem terjedését. Kevesen fogadják majd el Szívem megnyílását. De ezek a kevesek megdicsőítenek engem olyannyira, hogy kárpótolnak minden egyéb keserűségért.

 

1995. Szűzanya. (Nadju-2) 109-110.

Hány olyan pap van, aki hajlandó a pápával együtt haladni a Betlehemtől a Kálváriáig vezető úton, amelyen Fiam, Jézus haladt? Sok pap csak felületesen tanulmányozza az Egyház tanításait, anélkül, hogy a mélybe hatolna, és azok szerint cselekedne. Ezért van az, hogy a pápának még többet kell szenvednie. Az én szeretett fiam, akire csak örömmel tudok tekinteni, a pápa, aki Jézus helytartója, az Egyház első fia és Péter utóda! Könnyeket és vérkönnyeket hullatva könyörögtem és kiáltoztam, amíg torkom is vérezni kezdett, de a vak és süket vezetők nem értenek meg. Annyira kívánom, hogy Szeplőtelen Szívem szeretet-üzenetei az egyházmegyés püspökök útján, és az ő állásfoglalásuk alapján, elterjedjenek az egész világon!

 

*

 

1947. ß 1987. Henri Daniel-Rops. Jézus és kora.

I. kötet.

220.

Az apostolok, miután meghallgatták a Mester parabolákban előadott beszédét, megkérdezik tőle, miért alkalmazza a tanításnak ezt a módját: „Nektek megadatott, hogy megértsétek a mennyek országának titkait – felelte –, de nekik nem. Akinek van, annak még adnak, hogy bőségesen legyen neki, de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van… Megkérgesedett a népnek a szíve: fülükre nagyot hallanak és behunyják szemüket… A ti szemetek boldog, mert lát, s a fületek is az, mert hall!” Különös, már-már botrányos mondatok, s még ingerlőbbé válnak, ha melléje tesszük Izajás szövegét, melyre Jézus hivatkozik:

„Menj, mondd meg ennek a népnek: Hallván halljatok, de ne értsetek, látván lássatok, de ne fogjátok föl.

Tedd érzéketlenné a nép szívét, süketté a fülét, és kösd be a szemét, hogy ne lásson a szemével, ne halljon a fülével, és ne értsen a szívével, s így ne térjen meg és ne gyógyuljon meg!” (Iz 6,9-10)

Ennek a célhatározói „hogy”-nak rettenetes az értelme, és Jézus azzal, hogy idézi a prófétát, úgy látszik, magáévá teszi. Azt jelentené ez, hogy belefáradva már az őt körülvevő nép hitetlenségébe, vesztére hagyja? Az Evangélium egész folytatása az ellenkezőjét bizonyítja, és azt igazolja, hogy az isteni irgalmasság nem fárad ki olyan gyorsan, mint az emberi szív szenvedélyei.

E keserű és visszautasított szeretet szomorúságától átjárt szavakból inkább az emberi állapotról, meg akaratunk és buzgalmunk gyógyíthatatlan gyengeségéről mondott ítéletet kell kihallanunk. Jézus, aki olvas a szívekben, nagyon is jól tudja: még azok is, akik most megéljenzik, mert csodákat tesz, el fogják hagyni, amint a játszma veszélyessé válik. Izrael vakságának misztériuma, melyről beszélve Szent János Izajásnak ugyanezeket a verseit idézi (Jn 12,37-41), nem mélyebb azonban, mint azoké a keresztényeké, akiket sem szavak, sem csodák nem fognak megtéríteni a századok folyamán. Mi hát a teendő? A szent dolgokra a szentek jogosultak! „Ne adjátok a szent dolgokat a kutyáknak, és gyöngyeiteket se szórjátok a sertések elé!” (Mt 7,6). Azok fogják fel a szavak értelmét, akiknek vannak füleik a hallásra! Amikor Jézus halogatni és késleltetni látszik a teljes kinyilatkoztatást azzal, hogy még ezoterikusabbá teszi, valójában előre igazságot szolgáltat az egyháznak nevezett emberi közösségnek, mely ugyan ezer szállal kötődik a Föld esetlegességeihez és szomorú valóságához, mégis rendelkezik – lényegéből fakadóan láthatatlanul, néhány tagjában pedig láthatóan – a szenteket formáló legtökéletesebb lelki adományokkal.

235-236.

A tetrarka {Heródes} reakciója – egyebek között – egyik jele volt annak az ellenséges mozgalomnak, mely szinte Jézus nyilvános működése megkezdésének pillanatában megindult, majd egyre növekedve, kiterebélyesedve és megszerveződve a tevékenységének ellenszegülő erők titkos szövetségévé fog válni. A szövetség lelke a farizeusok szektája volt. Ezek a hagyományokra és a dogmákra féltékenyen őrködő konzervatívok, akik a vallás egész ügyét kizárólagos joggal nekik fenntartott működési területnek tekintették, nyilvánvalóan tágra nyílt szemmel figyelték ennek az embernek a megjelenését, aki nem közülük való volt, nem viselte magán egyik iskolájuk bélyegét sem, mégis elég bátor ahhoz, hogy magával ragadja a tömegeket. Galileában és mindenütt, ahol zsidók éltek, megtalálhatók voltak ezek a fanatikus törvénytudók, akiket – akárcsak a Szentszövetség vagy a szabadkőművesség tagjait – a politikai és a szellemi érdekek tartomány- és országhatárokat nem ismerő hálózata kötött össze. Az a benyomásunk, hogy kezdettől fogva figyelték Jézust, talán azzal a hátsó gondolattal, hogy felhasználják szektás céljaikra; később az egyre nyugtalanabb galileai farizeusok riasztották jeruzsálemi barátaikat és mestereiket, hogy kémleljék ki az új prófétát; ettől kezdve csoportjuk állandóan megfigyelhető lesz az evangéliumi jelenetek hátterében; alattomos kérdések, mindenféle csapdák és intrikák, hamarosan pedig a halálára szőtt összeesküvés – mindez az ő művük.

Szent Márk (2 és 3) és Szent Lukács (5 és 6) folyamatos elbeszélésbe gyűjtötte össze azt az öt epizódot, amelyekben Jézusnak a farizeusokkal szembeni csendes ellenállása nyilvánul meg; Szent Máté kettéválasztotta őket (9 és 12). Az igazság mindenesetre ugyanaz marad: valahányszor csak alkalma nyílik, a Messiás világosan kifejezésre juttatja, hogy tanításának semmi köze sincs az írástudók kicsinyeskedéseihez és szőrszálhasogatásaihoz, s hogy a maga részéről nyugodt biztonsággal fittyet hány élettelen előírásaikra.

245-246.

Azokban a tömegekben, melyek Jézus nyomában menetelnek az utak mentén, a dombokon és a tó partján, bizonyára számos hasonlóan lángoló lélek akadt, akiben a Messiás szavai a totális változás elindítói lettek. Nem mindenki lett azonban hívő, s mint mindig, amikor nagy tömegek mozdulnak meg, a meggyőződésesek között ott vannak a kíváncsiak, a haszonlesők és azok a lézengők is, akiknek valódi közömbösségénél csak a tapintatlanságuk nagyobb. (…)

Ha Jézus e legelső követőit mintegy az eljövendő Egyház képének és vetőmagjának is tekintjük, be kell vallani, hogy számos olyan vonást mutatnak, melyeket a későbbi századok folyamán is fel lehet ismerni a keresztényeken! A valóban a hitükből élők és életük minden pillanatában tanúságot tevők mellett hányan csúsznak le az eltompultság, a nemtörődömség és az alamuszi hűtlenség állapotáig?

297.

A tanítványok bizonyára már Jézus életében tudták – hiszen tőle tanulták meg – azt az örök igazságot, melyet minden kereszténynek éppen elég oka van átelmélkedni, vagyis azt, hogy Krisztus igéjének és élő tanúságának ismerete hatástalan marad, hacsak a lélekben meg nem szólal az a másik hang, mely meggyőz és mindannyiunkat önmagunk átformálására késztet. Isten semmit sem tehet azért az emberért, aki visszautasítja őt. Péternek, aki éppen akkor jelentette ki őt „Krisztusnak, az élő Isten Fiának”, azt felelte Jézus: „Boldog vagy Simon, Jónás fia, mert nem a test és vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám” (Mt 16,16-17). Krisztus tanítása csak azok számára „lélek és élet”, és az „út, mely az Atyához vezet”, akik meg akarják hallani, és ebben az értelemben mindenki maga alkotja újra önmagában Jézus istenségét.

II. kötet.

16.

Jézus azonban azokat sem vetette meg, akik gyűlölték őt, akik szavai elől bedugták a fülüket. Erre a kitörő gyűlöletre egyedül a szeretet ad megfelelő választ. A nyilvános szereplése kezdetén tett nyilatkozatára más formában tér vissza: „Bizony mondom nektek: minden bűn és káromlás, amit az emberek elkövetnek, bocsánatot nyer. De aki a Szentlelket káromolja, az sohasem nyer bocsánatot.” (Mk 3,28; Mt 12,31; Lk 12,10) Nincs olyan bűn, ha mégoly utálatos is, melyet ne tudna megváltani a szeretet végtelen hatalma, kivéve azét, aki magát a szeretetet utasítja vissza, aki nem ismeri el bűnösségét, aki tagadja a megbocsátást.

20.

„Azért jöttem a világba, hogy akik nem látnak, azok lássanak, és akik látnak, azok vakok legyenek.” – Rólunk beszélsz? Csak nem vagyunk mi is vakok? – kérdezik méltatlankodva a farizeusok. „Ha vakok volnátok, nem volna bűnötök. De azt állítjátok, láttok. Ezért megmarad bűnötök…” (Jn 9,13-41)

56.

Mik ennek az átalakulásnak az eszközei? Három szóba tömöríthetők: hit, lemondás, szeretet. A hit előfeltétele minden keresztény törekvésnek: „Isten igazsága a hittel nyerhető el és a hithez vezet” (Róm 1,17).

Hit Istenben, gondviselésében, felfoghatatlan terveinek bölcsességében, hit Krisztusban, természetfeletti küldetésében; hit a Szentlélekben, Ő adhatja meg mindennek végső magyarázatát. Ezért az Ő káromlása nem bocsátható meg. Az ember szabadon hihet. Alkalmassá teheti magát a hit birtoklására, mely azonban kegyelem marad, amelyre a jóakarat készít elő.

 

1974. ç 1979. L. J. Suenens. Új Pünkösd?

16.

A megkülönböztetés karizmájának kezelése mindig kényes, és a hierarchiának erős a kísértése, hogy a biztosabb oldalon maradjon. Ez magyarázza – ha nem is mindig igazolja – a túlzott bizalmatlanság és elítélés egyes megnyilvánulásait a történelem során.

79.

Jelenleg ebben a tárgyban számos püspöknek kell gyakorolnia megkülönböztető karizmáját szerte a világon. Nem menekülhetnek a várakozás politikájába – „majd meglátjuk” –, mert ha a juhok pásztor híján eltévednek, ők viselik érte a felelősséget, nem a nyáj.

 

1976. ß 1981. Karol Wojtyla. Jel, melynek ellene mondanak. 116.

Tudjuk azt is, hogy a bűn azért növekszik, nem csupán a lelkiismeret és az emberi akarat szubjektív valóságaként, hanem azért, mert az Istennel, a Szentlélekkel, a kegyelem forrásával való kapcsolatot támadja meg. És valóban, Krisztus világosan mondja, hogy az emberek által elkövetett minden bűn bocsánatot nyerhet ebben az életben vagy az eljövendőben, egyedül a Szentlélek elleni bűnök nem (vö. Mk 3,28-29 stb.). Ezek a szavak világosan mutatják, hogy a bűnbocsánat, illetve a bűn oka nem az erkölcsi rossz, amely tisztára emberi vonatkozás, hanem a kegyelem forrásával, a Szentlélekkel való kapcsolat meglazulása. Ha megszűnne a kapcsolat a Szentlélekkel, akárcsak közvetett értelemben is (és a modern teológia különösen hangsúlyozza ezt), a bűnök sohase nyerhetnének bocsánatot (vö. Mt 12,32).

Az emberben megvan a képesség, hogy a Szentlélek ellen vétkezzen. Ez a bűn, emberi méretekben hasonló a Sátán bűnéhez, de nincs meg és nem is lehet meg benne annak a teljes benső súlyossága. Ettől függetlenül bűn marad, amelynek mérete az emberhez igazodik, sőt úgy tűnik, méretét elsősorban az emberi lét komplikált szövevényéből adódó helyzet szabja meg.

 

1976. XXIII. János pápa. Isten igaz embere. 243-244.

(Részlet a II. Vatikáni Zsinat megnyitó beszédéből.)

Főpásztori hivatalunk gyakorlása során sokszor hallani elszomorító hangokat azokért, akik bár buzgósáról tanúskodnak, de ugyanakkor nem túlzott bölcsességről s a helyes mérték iránti érzék teljes hiányáról. Akik a modern időkben csak hanyatlást látnak. Egyre csak azt ismétlik, hogy a mi korunk a múlttal összevetve tartósan romlásba süllyedt. Ezt mondják, mintha semmit sem tanultak volna a történelemből, amely az élet tanítómestere. S mintha a régi Zsinatok korában a keresztény tanítás, a keresztény élet s a hit szabadságának diadalával ment volna végbe minden.

De nekünk más a véleményünk, mint a romlás e prófétáinak, akik mindig balsorsot látnak előre, mintha a világ pusztulása állana küszöbön.

{Sokak szerint XXIII. János pápa „naiv optimista” volt. A II. Vatikáni Zsinat utóélete is rácáfol a pápai véleményre. Hát még az előbbiekben megszólaló „égi helyzetelemzések”. Ezek szerint XXIII. János pápát nem érdekelték Isten „napi”, eligazító, személyes üzenetei! Sapienti sat!}

 

1978. Koncz Lajos. A mi Istenünk. 150.

Különleges, de valóságos „titokként” jelentkezik a kinyilatkoztatás kérdésében és történetében, hogy az ember képes elutasítani az Isten közeledését, hívását és önfelajánlkozását. Előfordulhat ez annak ellenére, hogy transzcendentális fogékonyságunk van az Isten szavának befogadására, hogy bizonyos „rokonságban” vagyunk az Istennel, hiszen „saját képére és hasonlatosságára” teremtett (Ter 1,26), sőt a kegyelem által megvilágosít és mozdít minket. Legmélyebb gyökere e misztériumnak – magában az emberben van adva, szabadságának „csodálatos és rettenetes” lehetőségével.

Szent Pál is misztériumot emleget ezzel kapcsolatban, a nagy antipólust: Krisztus titkával szemben „a gonoszság misztériuma is tevékeny”, és az Antikrisztus eljövetelével éri el csúcspontját (2 Tessz 2,7). És ugyanilyen misztérium a fájdalmas és kínzó tény, hogy „vakság veri részben Izraelt” (Róm 11,25), az ő népét és az Isten választottját. Ez a megátalkodottság és elutasítás az isteni bölcsesség érthetetlen titka (Uo. 11,33), amellyel a pogányok felé nyitotta meg az üdvösség kapuit.

 

1978. Dr. Előd István. Katolikus Dogmatika. 660.

3. Mit tartsunk a Mária jelenésekről?

1. ALAPELVEK:

a) Első alapelvünk, hogy ilyenek lehetőségét elvben nem zárhatjuk ki. Isten megengedheti, hogy ilyenek is legyenek.

b) Második alapelvünk: ha a jelenés ellene mond a kinyilatkoztatásnak, vagy azt kiegészíteni akarja, feltétlenül elvetendő. Minthogy ugyanis a kinyilatkoztatás ideje az 1. sz. végén lezárult, minden magánkinyilatkoztatás legfeljebb a Krisztusba vetett hit mélyítésére és a bűnbánat előmozdítására szolgálhat, nem egyébre.

{És a profetikus üzenetek?!}

2. TOVÁBBI SZABÁLYOK:

a) Hogy egy jelenés és az azzal kapcsolatos kijelentések összeegyeztethetők-e a kinyilatkoztatással vagy sem, annak eldöntésére egyedül az egyházi tanítóhivatal képviselője illetékes; nem perdöntő az élménynek vagy az ennek nyomán jelentkező hiedelemnek intenzitása. Az Egyház általában a kísérő csodák alapján dönt. Döntését meg­nehezíti, hogy számolnia kell a lélek tudattalan részéből fakadó illúziókkal és a tömegszuggesztió erejével.

b) Az egyházi döntés sohasem a jelenés megtörténtét mondja ki, hanem annak elfogadhatóságát: mivel nem mond ellene a kinyilatkoztatásnak, azért szabad elhinnünk; nem esik a babona bűnébe, aki elhiszi. A természetfeletti okosság ellen viszont vétkezhet, aki nem hiszi.

c) A jelenés hogyanja. Lehet, hogy Mária megdicsőült teste jelenik meg látható alakban. A megdicsőült test ugyanis tökéletes eszköze lehet a léleknek. A feltámadt Jézus is tetszés szerint tette magát láthatóvá, felismerhetővé, vagy láthatatlanná, ill. felismerhetetlenné (emmauszi tanítványok). – Vagy pedig az történik, hogy Isten úgy hat a látnok érzékszerveire, hogy Szűz Máriát véli látni és hallani. Ilyenkor is lehet Mária-jelenésről beszélni.

d) Nem valószínű, hogy a jelenéskor közölt igazságot maga az Istenanya fogalmazza úgy, ahogy azt a látnok tolmácsolja. Valószínűbb, hogy a Szent Szűz csak a gondolatot közli az illető lelkével, ő pedig egyéni stílusa, korának vallási elképzelései, és a korabeli kifejezési formák szerint fogalmazza meg és tolmácsolja a gondolatot.

e) Ha a jelenések megtérést hirdetnek és eszközölnek, de azt nem egyoldalú fanatizmussal és nem az egyházi tekintély ellen irányuló éllel teszik, akkor olyan esetben is elfogadhatók, amikor azok hitelességét, történetiségét még komoly valószínűséggel sem lehet megállapítani. Hiszen ez esetben is az üdvözítés szolgálatában állnak.

{És amikor az illetékesek mulasztásáról szólnak az üzenetek?}

             f) A jelenéseknek egy időszakban vagy egy helyen való gyakorisága viszont a jelenés megtörténte ellen szól, hiszen Istennek a Bibliában, az egyházi hagyományban és a teológiában annyira hangsúlyozott transzcendenciájával és „rejtettségével” (Iz 45,15: Deus absconditus) nehezen lenne összeegyeztethető, hogy ilyen rendkívüli utakon is minduntalan üzeneteket küldjön számunkra.    (!?!?!?!?!)                                  

            {Iz 45,15: „Valóban, nálad rejtőzött el az Isten, Izrael Istene és Szabadítója”.  Ezt a pogányok mondják Izraelnek. Ez már elégséges a Katolikus Dogmatika írójának? És erre megadták az Imprimáturt is?}

g) „A Szentlélek… sajátos kegyelmeket is oszt szét a hívők minden fokozata között… Ezeket a karizmákat… hálaadással és vigasztalódással kell fogadnunk… Valódiságukat illetőleg… azokra tartozik az ítélet, akik elöljárók az Egyházban, és akiknek különösképpen feladatuk nem a Lélek kioltása, hanem az, hogy vizsgáljanak felül mindent, és a jót tartsák meg” (vö. 1Tesz 5,12.18-22; E 12.).

 

1982. Farkasfalvy Dénes. A római levél. 139.

… az ószövetségi nép a saját kiváltságos helyzetéből, ami üdvösségére kellett volna, hogy szolgáljon, önmagának csapdát készített. Mert íme: Isten szavát (a törvényt) hallgatva, idézve, aggályosan megtartva érzéketlenné vált az Isten újabb üdvösséghozó tettei és szavai befogadására.

 

{A „napi eligazításnak” adott és a jelen összeállításban szereplő üzeneteket sok-sokmillió katolikus hívő veszi komolyan, de nagyon sok katolikus – sajnos nagyon sok egyházi ember is – hitetlenül nem vesz tudomást róluk, sőt támadják azokat. Mivel ezek az üzenetek is – szilárd és bizonyított meggyőződésünk szerint – Isten szavai, ezért ezekre a hitetlenkedőkre is vonatkozik az Úr kemény kritikát jelentő alábbi beszéde:}

Jézus ezt válaszolta: „Ha Isten volna az atyátok, akkor szeretnétek engem. Mert az Istentől való vagyok, tőle jöttem. Hisz nem magamtól jöttem, hanem ő küldött. Miért nem értitek a beszédemet? Azért, mert nem vagytok képesek meghallani a szavamat. A sátán az atyátok, és atyátok kedvére igyekeztek tenni, aki kezdettől fogva gyilkos, nem tartott ki az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor hazudik, magából meríti, mert hazug és a hazugság atyja. Mégis, bár az igazságot hirdetem, nekem nem hisztek. Ki vádolhat bűnnel közületek? Ha meg az igazságot hirdetem, miért nem hisztek nekem? Aki az Istentől való, meghallja az Isten szavát. Ti azért nem halljátok meg, mert nem vagytok az Istentől valók.” (Jn 8,42-47)

 

1986. Paul Card. Poupard. Miért van pápánk? 117.

{XXIII. János pápa} Gyanakodott a rendkívüli dolgokra. Egyszer azt mondta az apácáknak, akik látomásról és {magán}kinyilatkoztatásról beszéltek neki: „De nővéreim, kezünkben van az Evangélium, s abban minden benne van. Még nem elmélkedtük végig, hogy aztán átültessük a gyakorlatba. Ez talán nehezebb, de többet ér, mint azok az emberek, akik misztikusoknak képzelik magukat, s gondolkodásuk legmagasabb fokát összetévesztik a mennybolttal…”

{Ebből nyilvánvalóan kiderül, hogy ilyen esetekben a pápa is tévedhet. De ez a tévedés világméretű hatású!}

 

1987. II. János Pál pápa. „Dominum et vivificantem”. A Szentlélek az Egyház és a világ életében.

44.

Az elvetés gyakorlatilag engedetlenség, annak a kísértésnek hatásos eredménye, mely a „hazugság atyjából” indul ki. {vö. Jn 8,44} Tehát az emberi bűn gyökere az igazság elvetése. Annak az igazságnak, amely az Atya Igéjében van, akiben kifejeződik a Teremtő szerető mindenhatósága: „az Atyaistennek, az ég és föld teremtőjének a mindenhatósága és szeretete.”

62-64.

6. A Szentlélek elleni bűnök.

46. Az elmondottak alapján érthetővé válik Jézus néhány ijesztő és nyugtalanító kijelentése, melyek a „nem nyer bocsánatot”-ról szólnak. A szinoptikusok használják ezt a kifejezést arra a különleges bűnre, amelyet a „Szentlélek káromlásának” nevezünk. Íme, a három evangélista elbeszélése:

Máté 12,31-32: „Minden bűnre és káromlásra elnyerik az emberek a bocsánatot, de a Lélek káromlása nem nyer bocsánatot. Ha valaki az Emberfia ellen beszél, bocsánatot nyer, de ha a Lélek ellen beszél, nem nyer bocsánatot sem ezen, sem a másvilágon.”

Márk 3,28-29: „Minden bűn és minden káromló szó, amit csak kiejtenek az emberek a szájukon, bocsánatot nyer. De aki a Szentlelket káromolja, nem nyer bocsánatot mindörökké, bűne örökre megmarad.”

Lukács 12,10: „Aki az Emberfia ellen beszél, az bocsánatot nyer, aki azonban a Szentlelket káromolja, nem nyer bocsánatot.”

Miért nem nyerhet bocsánatot a Szentlélek káromlása? Hogyan kell értelmeznünk ezt a káromlást? Aquinói Szent Tamás szerint itt olyan bűnökről van szó, „amelyek természetüknél fogva megbocsáthatatlanok, mert kizárják azt, amiért a bocsánat elnyerhető.”

Ilyen értelemben a „káromkodás” nem azt jelenti, hogy a Szentlelket szóval sértenék, hanem az üdvösség visszautasításáról van szó, amelyet Isten a Szentlélek révén ajánl fel az embernek, a keresztáldozat érdeméből. Ha az ember elveti azt „a meggyőzést a bűnről”, amely a Szentlélekből árad és természeténél fogva üdvösséges, elveti egyúttal a Vigasztaló „eljövetelét” is, azt az „eljövetelt” mely a húsvéti misztériumhoz tartozik, és kapcsolódik Krisztus megváltó vérének erejéhez: ahhoz a vérhez, amely „megtisztítja a lelkiismeretünket a holt cselekedetektől”.

Tudjuk, ennek a tisztításnak a gyümölcse a bűnök eltörlése. Ezért, aki elveti a Lelket és a vért, megmarad a „holt cselekedeteiben”, a bűnben. A Szentlélek elleni káromkodás lényegében gyökeres visszautasítása ennek a megbocsátásnak, amelynek benső ajándékozója Ő maga, és feltételezi a valódi megtérést, amely az Ő hatására jön létre a lelkiismeretben. Ha Jézus megerősíti, hogy a Szentlélek elleni káromkodás nem nyerhet bocsánatot sem ebben az életben, sem a jövendőben, azt akarja mondani: ez a „meg nem bocsátás” okozatilag összefügg a „meg nem bánással”, a megtérés teljes megtagadásával. Ez azt jelenti, hogy valaki nem akar a megváltás forrásához közeledni, amely az üdvrendben, ahol beteljesedett a Szentlélek küldése, mindig nyitva áll. A Vigasztaló-Lélek megkapta a végtelen hatalmat, hogy ebből a forrásból merítsen: „az enyémből kapja” – így mondta Jézus. Így teszi Ő teljessé az emberek lelkében a krisztusi megváltást, szétosztván annak gyümölcseit. A Szentlélek elleni káromkodás annak az embernek a bűne, aki jogot formál a rosszban való megmaradáshoz – bármilyen bűnben is –, és a megváltást elveti. Egy ilyen ember saját bűnének foglya, ezzel lehetetlenné teszi a maga részéről a megtérést, és így a bűnök elengedését, amit a maga élete számára sem lényegesnek, sem fontosnak nem tart. Ez a lelki pusztulás állapota, mert a Szentlélek elleni káromlás nem teszi lehetővé az embernek, hogy kiszabadítsa magát saját fogságából, és szabaddá tegye magát a lelkiismeretet tisztító isteni forrás, továbbá a bűnbocsánat befogadására.

47. A Szentlélek tevékenysége, amely az üdvöthozó „bűnről való meggyőzésre” irányul, az ilyen beállítottságú emberben benső ellenállásba ütközik, egyben lelkiismeretének áttörhetetlen megátalkodásába, amelyet szabad választással ő maga erősített meg. Ezt a lelki állapotot nevezi általában a Szentírás „keményszívűségnek”. A mi korunkban az értelemnek és a szívnek ez a magatartása a bűntudat elvesztésében nyilvánul meg, …

64-65.

Ezért kéri állhatatosan az Egyház Isten kegyelmét, hogy az ember ne veszítse el a helyes lelkiismeretét, és a jó és rossz iránti érzéke el ne tompuljon. Mindkettő: a helyes lelkiismeret és a bűn iránti érzék szorosan kapcsolódik az igazság Lelkének benső működéséhez. Ennek fényében különös ereje van az apostol buzdításának: „A Lelket ki ne oltsátok” (1Tessz 5); „a Lelket meg ne szomorítsátok” (Ef 4,30). Az Egyház mindenekelőtt teljes hévvel imádkozik: ne növekedjék a világban az a bűn, melyet az Evangélium a „Szentlélek káromlásának” nevez, hanem inkább csökkenjen az emberek lelkében – és következésképpen az életterükben és a közösség minden területén –, és nyíljék meg a lelkiismeretük, hiszen ez nélkülözhetetlen a Szentlélek működéséhez. A Szentlélek elleni veszedelmes bűn adjon helyet az Ő vigasztaló tevékenységének, amikor azért jön, hogy „meggyőzze a világot a bűnről, az igazságról és az ítéletről”.

 

1994. Christoph Schönborn. A Katolikus Egyház Katekizmusa. Vezető gondolatok és fő témák. 59-60.

Szent Ágoston: „Imádkozzanak, hogy megértsék!”

 

1995. René Laurentin. Ruanda-1. 11.

A Szent Szűz jelenései 1981. november 28-án kezdődtek Kibehóban, a fiatal Ruandai Köztársaságban. Ezek voltak az első jelenések Afrikában.

Lecke lenne ez a Nyugat számára, mely erényt kovácsolt a jelenések elhallgatásából – nemcsak az Egyház nagyon dicsérendő óvatossága miatt, de világias hozzáállása és túl kritikus filozófiai (racionalista, idealista, materialista) vagy pszichoanalitikus feltevései miatt is, amit joggal tarthatunk a modern nyugati kereszténység egyik betegségének?

Az utóbbi fél évszázadban egyetlen jelenést sem ismertek el nyugati országainkban. Az utolsók, melyeket még elfogadtak, Beauraing és Banneux, már túl vannak ötvenedik évfordulójukon. És ha egy új Lourdes támadt volna a 60-as, 70-es években, az a benyomásom, hogy nem ismerték volna el; mert az előfeltevések, a mentalitás, a módszerek olyanok voltak, amilyenek.

 

1996. Joseph Ratzinger bíboros. A Föld sója. Beszélgetés Peter Seewalddal.

82.

Kérdező: Nem ebben a {vatikáni} levéltárban őrzik a jövendölések híres titkait is?

Ratzinger bíboros: Én csak Fatimáról tudok. Hogy egyéb próféciáink is volnának, arról nincs tudomásom.  {!?!?!?!}

110.

Kérdező: Mely fundamentalista áramlatokat – hogy ennél a kifejezésnél maradjunk – lát Ön inkább pozitívnak, melyeket érez kérdésesnek, vagy mint mondta, betegesnek?

Ratzinger bíboros: Mondjuk így: a nálunk fundamentalizmusnak nevezett nagyon különböző áramlatok közös eleme a hit biztonságának és egyszerűségének keresése. Ez önmagában nem rossz – éppen az egyszerűeknek és kicsinyeknek szól, akik képtelenek bonyolult, akadémikus szőrszálhasogatásokkal élni. Amennyiben ma dicsőítik a szélsőséges bizonytalanságban élt életet és a hitet mint kitalált igazságot gyanúsítják, ez nem az az életforma, melybe a Biblia be akar bennünket vezetni. A biztonság és egyszerűség keresése akkor válik veszedelmessé, ha fanatizmushoz és beszűkült gondolkodásra vezet. Ha az értelmet általánosan meggyanúsítják, a hitet is meghamisítják és pártideológia lesz belőle, melynek semmi köze az élő Isten iránti bizalomteljes önátadáshoz, ami megalapozza életünket és értelmünket. Ekkor születnek a vallásosság beteges formái, mint például a jelenések, másvilági üzenetek és hasonlók kergetése. {!?!?!?!} De ahelyett, hogy a mindig újra megragadott fundamentalizmusra csapásokat mérnének, a teológusoknak meg kell fontolniuk, mennyiben felelősek ők maguk azért, hogy az emberek egyre inkább beszűkült vagy beteges vallási formákban keresnek menedéket. {!?!?!?!} Ha állandóan csak kérdezünk, és nem mutatunk pozitív utat a hitnek, az ilyen menekülések {!?!?!?!} elkerülhetetlenek.

 

1997. Ralph Martin. Mit mond a Lélek. 134-136.

Vannak vezetők, akik olykor önteltségből, lustaságból, langyosságból, gőgből, féltékenységből vagy félelemből nem válaszolnak arra, amit a Szentlélek tesz vagy mond, és elveszik a kedvét másoknak, sőt még el is tiltják őket attól, hogy a Szentléleknek válaszoljanak. A Szentírásban olvashatjuk a döbbenetes szavakat, hogy „irigységből” adták át az akkori vallási vezetők Jézust a keresztrefeszítést végzőknek. Isten óvjon minket, saját bűnünk, saját kevélységünk, féltékenységünk, félelmünk vagy langyosságunk soha ne vezessen minket arra, hogy Isten tetteivel szembeszálljunk!

Az is megtörténhet olykor, hogy a vezető „Isten szent nevében” száll szembe azzal, amit Isten tesz:                  

„Kizárnak benneteket a zsinagógákból, s eljön az óra, amikor az, aki megöl titeket, azt hiszi, hogy szolgálatot tesz vele Istennek.” (Jn 16,2)

A tekintély csak akkor tekintély, ha az igazságot keresi, vagy amikor keresztény tekintélyről van szó, és a hitről tanúskodik. Mindig óvatosnak kell lennünk, hogy ne kerüljünk a hatalom szorításába, amikor a tekintélyt a hatalom váltja fel.

A gőg és a lelki, intellektuális gazdagság azok a hegytömegek, amelyek Jézus jövetelét akadályozzák.

Olyan emberek kellenek ma nekünk, mint Keresztelő Szent János, hogy felrázza azokat, akik összetévesztik a tekintélyt a hatalommal és uralkodni vágynak. (Marie-Dominique Philippe OP)

 

1997. Barsi Balázs. A Bárány menyegzője. 151.

Isten utoljára Fia által szólt (vö. Zsid 1,2). Olyan fölséges mondat ez! Miután Krisztus bezárta ajkait, odaátról többet nem jön szó az emberiségnek. Az ég hallgat, mert mindent elmondott. (!?!?!?!)

 

1998 / 6. Vigília. 401. (Lukács László főszerkesztő és felelős kiadó.)

Vakhitek útvesztőjében

Hitevesztett, érték és mérték nélkülivé szegényedett világunkban új jelenség üti fel fejét: a hiszékenység. (…)

Három csoport emelhető ki a különböző vallási mozgalmakból. Egyrészük az egyházhoz tartozónak vallja magát, ám pápábbnak bizonyul a pápánál: nemegyszer „égi hangokra”, „magánlátomásokra” hivatkozva fordul szembe papjával, püspökével, ítéli el akár a II. Vatikáni Zsinatot is. Szélsőjobboldali, ultrakonzervatív vagy akár nem keresztény nézeteket hangoztatnak a „hiteles” kereszténység nevében. (…)

Az istenkeresésben mutatkozó zűrzavar láttán az első keresztények fontosnak látták „a szellemek megkülönböztetését”: milyen kritériumok alapján lehet eldönteni, hogy mi az igaz és a helyes? Józannak és felvilágosultnak látszó világunkban egyre hangosabban reklámozzák magukat a sámánok és a guruk, a látnokok és az új vallási vezérek. Ismét sürgetően szükségessé vált „a szellemek megkülönböztetése”. Legalább Könyves Kálmán ítéletéhez kellene visszatérnünk: boszorkányok pedig nincsenek…

{A Szerkesztőbizottság egyik tagja: Pomogáts Béla! A lap megjelenését támogatta a Soros Alapítvány is!}

 

2003. Jáki Szaniszló. Eredeti bűn? 34.

Az ember univerzális bűnössége erős kifejezésekkel hangzik fel Jeremiásnál, aki talán minden más prófétánál jobban szenvedett az emberi nyomorúságnak ama tényezőjétől, ami arra készteti az embert, hogy határozottan ellenálljon Isten üzenetének, ami a bűn elkövetésének legrosszabb módja. Jeremiás az emberi szívről beszél (a héberben az értelem és az akarat székhelyéről), amely „csalárdabb mindennél és gyógyíthatatlan”. Emiatt Jeremiás kitárja a kezét, és reménytelenül kérdezi: „Ki értheti meg ezt?” (17,9)

 

2004. Joseph Ratzinger (és Peter Seewald). Isten és a világ. 218.

… ahol az ember vagy a közösség vonakodik komolyan venni Isten ügyét, ott valamilyen módon megismétlődik Gomorra végzete.